Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Margócsy József: Kis Margit élete és munkássága (Czóbel Minka életrajzírója)

Érettségije igen szépen sikerül.

9 Magyar-német szakra iratkozik be az egyetemen, a ref. diakonisszáknál kap elhelyezést, ellátást, a kisebb internisták felügyelőjeként. Itt csak két évig maradhat, mert nem kívánja felvenni a diakonissza-jelöltek fátylát. Beleveti magát az egyetemi közéletbe. A diákszervezetek rendezvényeire folyamatosan jár, a keresztyén diákszövetségben is közismertté válik alapos tudása, segítőkészsége, megbízhatósága. Meglehetősen magányosan halad célja felé: neki tanulnia, tudnia kell, hogy magasabbra léphessen, ezt lépten-nyomon bizonyítania kell. Külön még Zsigmond Ferencnek is, hogy nem méltatlan az ő folyamatos, udvarias és nagyon hasznos irányító segítségére. Egymásra ismerésük után szinte megkétszereződött tanulási kedve, olvasási „teljesítménye", egyébként is növekvő rajongása, vonzódása mellett. Mindennek látható, szép eredménye, hogy az egyébként távolságtartó Pap Károlyt is ámulatba ejtette széleskörű tájékozottsága, olvasmányainak fölényes kezelése, ezért a professzor, - ekkor éppen rektori jogai birtokában - Margitnak ítélte a 77ja/y-alapítvány jelentős ösztöndíját. Népszerű közszereplő lett, mindenhol hasznos munkát végez. A Diákszövetség debreceni tagozata őt küldi ki 1925 tavaszán az országos delegáció tagjaként a romániai herkulesfürdői nemzetközi konferenciára.

10 Itt több ország egyetemistái szeretnék afféle ökumenikus összefogással a béke szükségességét, a népek békés egymás mellett élésének fontosságát hirdetni és gyakorolni. Németül és franciául már szégyenkezés nélkül, egyáltalában nem húzódozva, szívesen társalog, diskurál, vitatkozik. Mindez növeli magabiztosságát, személyiségének független érzését. Harmadéves korában Margit egyik egyetemista társával, Kiss Gabriellával albérletbe költözött, majd 1926 tavaszától már a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége debreceni tagozatának fenntartásában működő egyetemista leányszállásra kerültek. Ez a MANSZ, ahogy a Napkelet-lexikon írja 1927-ben, a Károlyi-forradalom napjaiban alakult keresztény-nemzeti társadalmi szervezet a hazaszerető nők összefogását célozta. Alapító elnöke az írónő, Tormay Cécile, és munkájukban a magyar kulturális, nemzetvédelmi, házi ipari, jótékonysági és külügyi propagandát igyekeztek támogatni, erősíteni. Margitunk a debreceni társadalmi mozgások részese lett: szívesen vállalta, mert olyan 9 Az akkori követelmények szerint a nyelvszakosoknak a latin mellett görögből is kellett érettségizniük. A Dóczyban nem lévén rá lehetősége, ernyedetlen készülés után Margit ezt a debreceni piaristák gimnáziumában szerezte meg ,jó" eredménnyel. (Füzetek II. sorozat 2/a füzet 74-79.) 10 A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség (MEKDSz) az 1920-as években szerveződött, ökumenikus szándékú nemzetközi szervezetnek magyarországi ifjúsági közössége. Központja Budapesten a Hársfa utca 59/b szám alatti fiú Diákok Háza, egyetemista internátus. A fővároson kívül főleg a debreceni egyetemen voltak hívei, tagjai. A református Víctor János lelkész környezetében találkoznak tagjai bibliakörökben, a Duna menti Tahi kikötő feletti hegyoldalában tanítási szünetek idején rendezett evangelízalo, lelkigyakorlatszerű konferenciákon. - A herkulesfürdői nemzetközi találkozó 1925. ápr. 22-től május 2-ig tartott. Margit az egyetlen debreceni, a többiek Budapestről jöttek, Major László joghallgató vezetése alatt Hilscher (később Mády) Zoltán tanár, Csányi József orvos, Kozma Ili és Pruzsinszky Irma tanárjelölt. (Füzetek II. sorozat 3. füzet 25-61.)