Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador pályakezdéséhez (Nagyszombati levéltári források alapján)
szlovakisztikai tevékenysége, kapcsolata a szlovák művelődés képviselőivel teljességgel feldolgozatlan. 9 Sztripszky hagyatéka 1946 tavaszán, közvetlenül a tudós halála után az akkori budapesti csehszlovák misszión keresztül Nagyszombatba került, a nagyszombati Szent Adalbert Egyesület Könyvtárába 10 , majd Irodalmi Levéltárába, ahol töredékei ma is fellelhetők. A Szent Adalbert Egyesület az anyagi gondokkal küzdő, nyugdíjas kutatótól még életében megvásárolta a szlovák vonatkozású kéziratainak és könyveinek egy részét, azzal a feltétellel, hogy ezeket az Egyesület majd halála után veheti át. Sztripszky váratlan elhunytát követően a megélhetési gondokkal magára maradt özvegye azonban az egész hagyatékot átadta Alexander Horák prelátusnak, a Szent Adalbert Egyesület elnökének, azzal a kikötéssel, hogy a kiadó jogok őt, az özvegyet illetik meg. A hagyaték megszerzésének és gyors Csehszlovákiába történő elszállításának célja, Alexander Horák egyik levele szerint az volt, hogy az értékes gyűjtemény egészét biztosítsák a szlovák tudomány számára. Az anyag Nagyszombatba kerülését követően felmerült az is, hogy a Szent Adalbert Egyesületet meg nem illető magyar vonatkozású fondok kerüljenek vissza Budapestre". A Nagyszombatba került teljes Sztripszky-hagyaték első rendezője Ivan Panykevics prágai egyetemi docens, ukrainista nyelvész volt. A magyar nyelvet és kultúrát nem ismerő Panykevics az évtizedeken át szervesen épülő Sztripszky-irattárat módszertanilag egyáltalán nem helyeselhető módon három csoportra bontotta: magyar, szlovák és kárpátaljai ruszin részre. A hagyaték rendezésén 1946-47-ben három hétig dolgozó Panykevics Alexander Horákhoz írott leveléből képet nyerhetünk Sztripszky irattáráról, melyet a hatvanas évek elején bekövetkezett viszonylag szakszerű feldolgozásáig és leltárba vételéig nyitott szekrényekben tároltak, a kölcsönbe adott iratokat nem dokumentálták. A hagyaték szerves egységét sajnálatos módon, már Panykevics megbontotta, s az később egyre fogyott, folyamatosan kisebbedett, szétszóródott, sérült, jelentős része pedig eltűnt vagy kallódik valahol. Eltűnt vagy lappang Sztripszky kiterjedt levelezésének magyar, ruszin és ukrán nyelvű része. A Panykevics által jelzett ruszin és ukrán nyelvű, 111. tematikájú irattári anyagból szinte semmi sem található meg Nagyszombatban. A magyar nyelvű ül. tematikájú hagyatékrész ma alig van képviselve. Hiányoznak a Panykevics által jelzett gép- ill. kéziratos Sztripszky-dolgozatok 12 . Az önzés és mohóság 9 Erről adatokat lásd Udvari István: Adatok Sztripszky Hiador munkásságáról. Könyv és Könyvtár. XX. 1998. 74-75.; - Dr. Belon Rusinsky (=Sztr.H.): Literárne nákresy. Bp., 1940.; - Terézia KaSSayová: Inventár rukopisov Archívu literatúry a umenia Matice Slovenskej. XXIII. Fondy 155-158. Martin, 1996. 12-13, 18; - V(endelín) J(ankoviő): Poznámky k bibliografickym prácam Hiadora Stripského ak ich slovenskym vzt'ahom. Kniznica. 1958. (a továbbiakban Jankovié, 1958.) 70-77. 10 A katolikus szlovákok 1870-ben alakult egyesületéről lásd Hadrián Radvani: Bibliográfia vydaní Spolku Sv. Vojtecha. 1870-1994. Trnava, 1996.; - Vojtech Strelka: Panteon dejatel'ov Spolku Svatého Vojtecha v Trnave. Trnava, 1995. 11 Erről lásd Szent Adalbert Egyesület Irodalmi Levéltára. Nagyszombat-Trnava. Fasc. 221. Fol. A. ő. 4. Fasc. 483. ő. 337. 12 Lásd Ivan Panykevics levelét Alexander Novákhoz. Fasc. 221. Fol. A. ő. 4. A cseh nyelvű levelet magyar fordításban függelékként teljes egészében közzétesszük.
