Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Udvari István: Adalékok Sztripszky Hiador pályakezdéséhez (Nagyszombati levéltári források alapján)

nyomán Nagyszombatba került teljes Sztripszky-hagyaték megcsonkulásában, szétszóródásában szerepet játszott annak rendkívül szakszerűtlen előzetes feldolgozása, de igazi oka talán mégis az volt, hogy a katolikus Szent Adalbert Egyesület tevékenységét 1948 után a csehszlovák hatalom erősen korlátozta, sőt egy időre bezárták az egyesület levéltárát, könyvtárát, ill. az utóbbit világi kezelésbe adták. A Szent Adalbert Egyesület Irodalmi Levéltárában mára megőrződött töredékes Sztripszky-hagyaték bibliográfiai szempontból viszont teljesebb és értékesebb, mint amit a szakirodalom jelez. Vendelin Jankoviö szlovák bibliográfus és az ő nyomán Borsa Gedeon Sztripszky nagyszombati hagyatékában mindössze 500 címleírás nyers fogalmazását jelzik, s öt ún. gyűjtőfüzetnek a meglétét

11

. 1999. július 18-22. között Sztripszky munkásságának szlavisztikai vonatkozásait kutatva áttekintettem a töredékes hagyaték egészét. Rövid nagyszombati kutatóutam során meggyőződhettem arról, hogy a levéltár ma jó kutatási és fénymásolási lehetőségeket biztosít, s megfogalmazódott bennem az a gondolat, hogy az utóbbi évek szakirodalma s különösen pedig a Régi magyarországi nyomtatványok

14 eredményeinek tükrében a hazai bibliográfusoknak talán értelme lenne Sztripszky ma kutatható bibliográfiai hagyatékát részletesen feltárni és értékelni, tekintettel Borsa Gedeon véleményére, mely szerint Sztripszky egyes értékesebb nyomtatványokhoz írt megjegyzései felérnek egyegy kisebb tanulmánnyal

15

. Nagyszombati kutatóutam során bukkantam rá Sztripszky hagyatékában az alább közzétett levelére

16

. Levelében Sztripszky a magyarországi ruszin népnyelven alapuló irodalmi nyelv fejlesztése mellett tesz hitet. Hangsúlyozza, hogy a kárpátaljai ruszin írástudóknak szakítaniuk kell az egyházi szláv majd az orosz nyelven alapuló XIX. századi irodalmi nyelvi hagyományokkal és a helyi nyelvjárásokra támaszkodva kell új, modern ruszin irodalmi nyelvet teremteni. A nyelvfejlesztés során ajánlja tekintetbe venni a galíciai ukrán mintákat, melyeket nagyra értékel. A népnyelvben történő iskoláztatástól, felvilágosító célú, a modern gazdálkodás módjait megismertető népnyelvü kiadványoktól a ruszinok szociális gondjainak megoldását is remélte. Magyarország hét ruszinoklakta vármegyéjének megerősítésének célja vezérelte levele megírása során, vallva, „ ...tízszer jobb hazafiak leszünk, ha polgártársainknak kenyeret adunk a koldusbot helyett kezébe... százszor hazafiasabb nemzetiség leszünk... ha fölvilágosítjuk a tömegeket, ha visszatartjuk a hazai rögökön... " Levelében kiemeli, hogy „ nincs olyan magyar törvény, mely azt kívánná, hogy hagyjuk el nemzetiségünket, dobjuk el, mint a ruhát nyelvünket, s öltözzünk másikba. Ellenben egy csomó törvény van, mely megengedi minden nemzetiségnek saját életét úgy berendezni, ahogy neki tetszik, a maga nyelvét fejleszteni, ápolni, stb... " '

3 Vö. Jankoviö, 1958. 75-76.; - Vö. Borsa Gedeon: Sztripszky Hiador. A Könyvtáros. IX. 1959. 4. sz. (a továbbiakban Borsa, 1959.) 263-266. 14 Régi magyarországi nyomtatványok Szerk. Borsa Gedeon - Hervay Ferenc I—II. Bp., 1983. 15 Borsa, 1959. 265-266. 16 Lelőhelye: Szent Adalbert Egyesület Irodalmi Levéltára. Nagyszombat-Trnava. Fasc. 254. fol. A.ő 2/a.