Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - N. Fodor János: Szabolcs vármegye igazgatása és tisztségviselői 1301–1387 között

van feltűntetve, ami esetében mindenképpen a Balogsemjének egyik birtokára kell gondolnunk, annál is inkább, mert az oklevél kiadói között ott találjuk Ubul fia Mihályt is.

72 A vármegyei törvényszék helyének kimutatását a XIV. század elejéről érdemes táblázatba foglalni, hogy így láthatóvá váljék a székhely kialakulásának folyamata. A táblázat nem tartalmazza a székhelyre utaló összes adatot, 1320-tól csak kiragadott példákat mutat be. A megyei hatóság székhelye 1285-1330 között 1285 Semjén a négy szolgabíró H. VII. 194. 1308 Ramocsa Karászi Sándor alispán és a 4 szb. Z. 1.116. 1308 k. Ramocsaháza Karászi Sándor alispán és a 4 szb. Z. 1.119. 1308 k. Balogjánosi a négy szolgabíró Z. 1.119. 1309 Berkesz Karászi Sándor alispán és a 4 szb. Z. 1.122. 1310 Berkesz Karászi Sándor alispán és a 4 szb. Z. I. 124. 1310 Karász Karászi Sándor alispán és a 4 szb. Z. 1.125. 1310 Karász Karászi Sándor alispán és a 4 szb. Z. 1.126. 1313 Karász a négy szolgabíró Bánffy I. 40. 1316 Oros Dózsa főispán és a 4 szb. Z. 1.153. 1319 Kalló Orosi Iván főispán és 4 szb. Z. 1.166. 1321 IMagysemjén a négy szolgabíró Kállay 136. sz. 1321 Kalló Orosi Iván főispán és 4 szb. Z. I. 192, 202. 1323 Kalló Márki Pál bán fia István alisp. és 4 szb. Z. I. 237. 1323 Semjén a négy szolgabíró Kállay 180. sz. 1324 Kalló a négy szolgabíró Kállay 206. sz. 1324 Kalló Márki Pál bán fia István alisp. és 4 szb. Z. I. 254. 1325 Kalló a négy szolgabíró Kállay 231. sz. 1326 Semjén a négy szolgabíró Dl. 96132. 1328 Kalló a négy szolgabíró Kállay 314. sz. 1329 Kalló a négy szolgabíró Z. 1.318. 1329 Kalló Péter fia Jakab alispán és a 4 szb. Kállay 323. 1330 Kalló a négy szolgabíró Kállay 351. sz. A táblázat adatai nagyon jól tükrözik a sedria székhelyének kialakulásában mutatkozó változásokat. A kezdeti időszakban á székhely valamelyik szolgabíró birtokához volt köthető. Ez a megállapítás a legkorábban említett adatnál, valamint Balogjánosi esetében egyértelműen igazolható. " H. VII. 194. A Balogsemjéneknek két ilyen nevű birtokuk is volt, az egyik a Szamos melletti Kérsemjén, a másik pedig a vásártartási joggal bíró, Kallótól 10 km-re fekvő Nagysemjén volt, valószínűleg ez utóbbit fedi a fenti név.