Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Szászi Ferenc: Adatok Szabolcs-Szatmár megye lakosságának Magyarországon és megyén belüli vándorlásához

Sorszám A vásárosnaményi járás községei A nép száma esseg tényleges szaporodása (+) vagy fogyása (-) 1941. II. 1. 1949. 1.1. száma %-ban 21 Olcsvaapáti 923 887 -36 -3,9 22 Révaranyos 1,139 1,138 -1 -0,1 23 Tarpa 4,202 4,091 -111 -2,6 24 Tákos 727 658 -69 -9,5 25 Tiszaadony 939 925 -14 -1,5 26 Tiszakerecseny 1,703 1,630 -73 -4,3 27 Tiszaszalka 1,227 1,114 -113 -9,2 28 Tiszavid 561 523 -38 -6,8 29 Tivadar 383 372 -11 -2,9 30 Vámosatya 1,163 1,123 -40 -3,4 31 Vásárosnamény 3,755 3,515 -240 -6,4 32 Vitka 1,718 1,783 +65 +3,8 Összesen 41,386 40,052 -1,334 -3,2 Főleg a háborús áldozatokkal, az elhurcolásokkal és a zsidó lakosság deportálásával függ össze, hogy a vásárosnaményi járás 32 községe közül 25-ben - a természetes szaporodás ellenére - veszteséget mutat az 1949. évi népszámlálási statisztika. A járás lakosságának száma az 1941. február 1-jei 41 386-ről 1949. január 31-ig - 1334 emberveszteséggel (-3,2 %) 40 052 főre csökkent. Az 1930. évi népszámlálás szerint a vásárosnaményi járás - amely ekkor SzatmárUgocsa megyéhez tartozott - 21 községében 1872 izraelita vallású embert írtak össze. Ezt a lélekszámot azonban 11 község ide vonatkozó adatával ki kell egészíteni, mivel az 1949-es népszámlálási statisztika 194l-re visszautaló adatai már a Szabolcs-Szatmár megyéhez tartozó vásárosnaményi járás településeinek számát 32 községben adja meg. Az említett 11 község izraelita lakosságának száma 593 fő volt 1930-ban. így a járás 32 községében a zsidó lakosság száma megközelítette a 2500 főt. Ez a lélekszám 1941-ig lényegesen nem változott, kb. 2300 főre csökkent. Az izraelita lakosság száma - az 1949. évi népszámlálás szerint - kb. 2300 főről a háború után kb. 300 főre esett vissza, vagyis az említett járásban 2000 ember vagy elpusztult vagy szerencsés esetben kis hányaduk külföldre menekült, Hl. az országon belüli városokba vándorolt. Vásárosnamény 1074 deportált lakosából 171 -en élték túl a borzalmakat, Tarpán 227 emberből 18-an tudtak hazajönni, Barabáson 50 főről az izraelita lakosság száma 4 főre apadt, a járás 10 kis településére pedig egyetlen zsidó ember sem tért vissza. Említettük, hogy Nyíregyházáról 1944. november 2-án kb. 2000, elsősorban munkabíró férfit hurcoltak el a szovjet csapatok katonái. A szakirodalom szerint a magyarországi elhurcolások mögött az állt, hogy a német nemzetiségű lakosság „közvetlen hátországi munkára" történő igénybe vételét a Szovjetunióban a Jóvátétel" egyik formájának