Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - László Géza: Osváth Pál 1848/1849-es hadnagy visszaemlékezése a 10. honvédzászlóaljra. (Forrásközlés)
Mindenfelől körül levén fogva, mindnyájan hittük, hogy végóránk ütött. De minthogy a rácok a Bánátba kerültünkkor - amint azt egy csodaszerüleg visszamenekült elbeszélte - néhány elfogott honvéddel nagyon emberietlenül bántak, megadásról szó sem volt közöttünk. Ellenben azt határoztuk el, hogy virradatkor vagy kivágjuk magunkat, vagy drágán adjuk el életünket. Ne gondolja senki, hogy sorakozva voltunk, sőt tudni kell, hogy csak 5, 10, 20 vagy 30-an, s azok is különböző csapatbeliek voltunk szétszórtan meghúzódva. Hajnalhasadtakor a várva várt pillanat elérkezvén, anélkül, hogy valaki parancsolta volna, a piac közepén elbújtak előrohantunk, s hógömb módra az előbb megbújtakat magunkhoz vévén, úgy kergettük utcánként magunk előtt az ellenséget, mint a fergeteg sodorja a port. Mikor a város kiüríttetett, a városon kívül összeszedekezvén, a nem kis részben mezítlábas pőregatyás honvédség rögtön sorakozott, s vad rohamban a szőlőskerten túl űzte az eszeveszetten futott árulókat. Ekkor Damjanich azon szigorú parancsot adta ki, hogy a város kiraboltatván, s abban minden élőlény irgalom nélkül felkoncoltatván, végre a város belül és körös-körül gyújtassák fel. Az ocsmány árulás, s kiállott halál-küzdelmek miatt létrejött borzalmas jeleneteket nem kívánom leírni, feljegyzem azonban, hogy a Sándor ezred egy százada 58 is velünk lévén, ezek némelyike kegyetlenkedett. Egy tót ajkú Sándor bakát egy háznál nem bírtam megakadályozni egy kis gyermek szétszakasztásának borzasztó müvében! Bizony mondom, hogy a rácoknak Bihar megye egykori pusztítása 59 , és a mostani dolgok miatt, sok volt a rovásán, de aligha maradtunk adósok! Csak az a sajnos, hogy az izgatók elhordván az irhát, nagy részben a félrevezetett nép szenvedett. No dehogy, az izgatók is számosan lakoltak, tudom onnan, mert századommal pihenés és helyőrségként Nagy-Becskereken többször megfordulván, ilyenkor a vésztörvényszék által elítélt pópák és dászkálok 6 " közül sokat kísértem a vesztőhelyre. Jarkovácz takaros mezőváros volt, s elég terjedelmes is lévén, a házak, kamarák, pincék stb. felkutatása, továbbá a rablás, mészárlás közt véghezvitt étkezés napestig tartott, s mikor a város nemcsak belül, de körül is égett, vonultunk ki belőle, hol a város alatt tábort ütvén, honfoglaló őseink példájára magnum áldomást 61 csináltunk. E vad mulatságot egészben leírni lehetetlen lévén, csupán a körültem lefolyt eseményekről emlékezem meg. Századom a mulatsághoz egy pár hordó bort s egy falka fekete hízott sertést requirálván 62 , a bekapott fiúk a sertéseket egy szálig lelődösték, s akkor nagy tüzeket rakva, 58 Sándor ezred egy százada = 2. (Sándor) gyalogezred egy százada 59 a rácoknak Bihar megye egykori pusztítása = A Rákóczi-szabadságharc idején, 1703-171 l-ig a császári hadsereg kötelékében harcoló, és békés falvakat pusztító rácokról, azaz szerbekről van szó. (Borovszky, 1901. 523-529.; Heckenast, 1984. 337-399.; Osváth, 1996. 83-88.) 60 dászkál = falusi román kántortanító 61 magnum áldomást = nagy áldomást 62 requirál, rekvirál = összeszed
