Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról
szerencsétlen esetek is fordultak elő, de nem a mi határunkon. Szerencse, hogy a mennykő templomunkhoz nem közelített, különben a már régóta szétszakadt villámhárító azt el nem hárította volna. 45 1841 Április 28-án délutáni egy órakor a nagy Orosz utcán 46 Fábri házában tűz támadt, de az akkor uralkodó nagy szárazság dacára is szerencsésen elnyomatott... 47 *** Rendkívüli időjárás. Június vége felé és majd az egész júliusban csaknem mindenkor oly forróság uralkodott, amilyenről már megaggott emberek sem emlékeznek. Július 18-án legnagyobb mértékben heveskedett, úgyhogy a barométer árnyékban 33 1/2 gradust, a szabadon pedig 40 gradust mutatott. Ami még ezen napot nevezetessé tette, volt nálunk még alig valaha tapasztalt meleg szél, mely tökéletesen az afrikai szirokkó [sirokkó] nevű szélhez hasonlított, és fojtott nem erőssége miatt, mert csak lassan lengedezett, hanem melegsége által. Esőnek azonban híre se volt. Ezen melegség tartott mindaddig, míg csak a kánikula el nem kezdődött, amidőn egyszerre megváltozott és meghüvesedett... Már július vége felé lehetett szőlőinkben megehető szőlőt találni, augusztus 15. körül már csaknem minden szőlő puha és sok helyütt tökéletesen érett is volt, mindamellett is, hogy a hideg és hosszú tavasz miatt a fakadással elkésett. Hanem egyszerre aztán meleg idő bekövetkezvén, már május 25. körül sorban virított, de azután a nagy szárazság miatt elsülvén, nagyon megfogyatkozott... Október 7-én estve 9 órakor Nyíregyháza tájékán oly nagy villámlás, mennydörgés tapasztaltatott, sőt jegeseső is, amilyent csak a legforróbb nyári időben lehet tapasztalni, mindamellett is, hogy akkor hüves idő volt... Egész esztendő mivolta. Az ezen esztendei tél igen hosszas volt, mert még április első napjaiban is lehetett szánon járni, de akkor hirtelen megváltozván az idő, igen meleg és tiszta, ha nem száraz idők jártak. Május 2. napján volt dér, igen sok kárt, kivált a szőlőkben okozott, mert legalább egyharmad részét megvette a fagy, mindamellett, hogy nagyobb részént hideg volt ezen egész hónap, mégis 25-én már helyenként a szőlő is virított, sőt érett cseresznyét is sok helyütt lehetett találni. Június 6-7-én a hosszas szárazság után esett egy szép eső, és Szent János-nap [június 24.] tájban, amidőn tudniillik a szőlő legjobban szokott virítani, ez évben már csaknem mind el virított volt, sőt akkor már egy borsónyi nagyságú találtatott. A nyár igen forró volt. Kivált júliusban oly forróság uralkodott, milyenről még a vén emberek sem emlékeztek. Uo. 338. Ma Kossuth utca. Galambos Sándor - Kujbusné Mecsei Éva: A reformkori Nyíregyháza hétköznapjai (Susztek Sámuel feljegyzései, II.) Szabolcs-szatmár-beregi Szemle, 1998/2. (a továbbiakban Galambos -Kujbusné, 1998/2.) 127.
