Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról

Július 18-án kivált egy rendkívüli szél lengedezett, mely az afrikai szirokkó nevű forró és fojtó szélhez volt hasonló, s oly forróság, hogy a barométer árnyékban 33 1/2 gradusra, a szabadban pedig 40 gradusra felment. Ami pedig az őszi időjárást illeti, annál szebbet és jobbat az ember nem kívánhat. Mert meleg, nedves és hosszú volt. Éppen csak az esztendő utolsó napján kezdett fagyni, addig pedig mindég a marha kijárt a legelőre, a legelő még akkor is jobb volt, mint tavaszkor. És itt jártak jól a szegény gazdák, kiknek marhájok gazdagságokhoz képest talán sok is, de takarmányok a nyári szárazságok miatt igenis kevés volt.

48 #** Említést érdemel ez évben uralkodott rendkívüli szárazság, mely tavasztól egész nyáron át tartott oly állandóul, hogy azalatt alig esett kétszer, akkor is igen kevés. Azért ez esztendő igen terméketlen volt, sok gazda annyit sem kapott, amennyi vetésnek elég lehetett volna. A nagy forróság leginkább július és augusztus hónapokban és fullasztó meleg szél a tavakat együl-egyig egészen kiszárították, igen sok kutakban a víz megfogyatkozott, a szarvasmarhában ezért nem kevés kárt vallottak lakosaink. A vetések minden különbség nélkül igen silányak, két héttel elébb takaríttattak be, mint rendszerint szokott lenni az aratás. A rossz apró tengerit már augusztus 20. körül törték le. De a szüret, mely szintén jókor, ti. szeptember harmadik hetében már egészen bevégeztetett igen gazdagon és jó borokat adott. A szomszéd határokban még meglehetős termés volt, de éppen a nyíregyháziaké a legsilányabb. Ily csapáshoz, mely a hírlapok szerint csaknem országos csapás vala, járult nálunk még a sok betegség, kivált forróláz, melyben leginkább a gyermekek haltak. A legvénebb emberek sem emlékeznek ily nagy és huzamos szárazságra. Már ősszel ideje lett volna a szántásnak, s vigasztaló eső mégsem jött, miért sokan már csüggedezni kezdenek. Sokan lakosaink közül rövid idő alatt egészen elszegényültek, kivált akik városi és egyéb adósságaik lefizetésére mostan szoríttattak. Ily aggodalmas és mostoha állapotban folyamodtak ők a királytelki gróf Dessewffy Gusztáv őméltóságához, ki felsegélésökre néhány ezer köböl gabonát, köblét 11 váltóforintjával törvényes kamat mellett hitelbe 1842. Szent Mihály-napig szétosztogattatni szíves vala.

49 *** Ez az év különben egyike volt Nyíregyházára nézve a legcsapásosabb évek egyikének. A szárazság ugyanis tavasztól kezdve egészen nyáron keresztül tartott oly állandóul, hogy ezen idő alatt alig volt egy párszor egy-egy harmattal alig felérő permet eső. Ennélfogva ez az év annyira terméketlen volt, hogy sok gazda verejtékes munkája után alig takart be annyit, mennyi vetésre elegendő volt, a júliusi és augusztusi fullasztó meleg szelek mindent leperzseltek, a kutakból a víz kiapadt s minden tó kiszáradt, ezért a szarvasmarhákban a gazdák igen nagy kárt szenvedtek, a silányvetések a rendes aratási idő előtt két héttel arattak le, a korán ért silány tengerit már augusztus 20. napja körül törték. Azonban a szüret, mely szintén igen jókor (már szeptember 3. hetében) bevégeztetett, Uo. 130-132. Evangélikus egyház történetkönyve, 336.