Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról

KUJBUSNÉ MECSEI ÉVA IDŐJÁRÁSI ADATOK A XIX. SZÁZAD ELEJI NYÍREGYHÁZÁRÓL Az emberi élet lehetőségeit évezredek óta befolyásolja az időjárás. A napsugárzás, a hőmérséklet és a csapadék mennyisége meghatározza az élelemtermelést, a természeti viszonyok elől menedéket jelentő lakhelyek építésének módját, sőt az emberek habitusát is. A mérsékelt égövi időjárás szeszélyessége miatt a századok folyamán a nyíregyháziak is sokszor éltek meg emberpróbáló kemény telet és forró nyarat. A nyírségi futóhomok a napon olyannyira felhevült, hogy sokszor az emberi láb sem bírta elviselni, naplemente után azonban nagyon gyorsan lehűlt, így az éjjelek hűvösek voltak.

1 Az időjárásnak a mindennapi életben betöltött fontos szerepét mutatja, hogy elődeink munka- és életrendjüket a hagyományozódó idő- és termésjósló napokhoz igazították. Minthogy a megélhetést biztosító éves mezőgazdasági munka eredménye, a kamra bősége nagyban függött az időjárástól, sok babona és hiedelem is fűződik az egyes évszakokban sorra-rendre bekövetkező természeti csapásokhoz, amelyeket az emberi tapasztalat, tudás és leleményesség sem tudott elhárítani, legfeljebb csak káros következményeit csökkenteni. A több évszázados, szájról szájra örökített népi megfigyelések azonban hozzájárultak az időjárás előrejelzéséhez, a várható „istenverések"-re való felkészüléshez. Sok olyan napot tartott számon a „népi meteorológia", amely alkalmas volt az időjóslásra: a hosszú telet mutatta pl., ha Vízkeresztkor (január 6.) megcsordult az eresz, ha Gyertyaszentelő Boldogasszony napján (február 2.) kisütött a nap. A tavasz közeledtétjósolta a Bálint napján (február 14.) hazatérő vadgalamb, a Zsuzsanna-napon (február 19.) megszólaló pacsirta, a Sándor, József, Benedek napok (március 18., 19., 21.) körül hazatérő fecskecsapat. Tavasszal Szent György napja (április 24.) volt az állatok kihajtásának ideje. A nyári esőkre várók Medárd-napon figyelték az eget, mert ha ekkor esett, még 40 napig bizonyosan nem volt aszály. Jakab-napon (július 25.) a fellegek pedig már előrevetítették a nagy hóval fenyegető telet. A fecskék Kisasszony-napi (szeptember 8.) útnak indulása jelezte az ősz közeledtét. Öröm volt, ha Egyed-napján (szeptember 1.) sütött a nap, mert akkor a termény betakarításához kedvező, napos ősz volt várható. A szép, havas karácsonyt pedig a Katalinok jósolták meg, mint azt az időjárási regula mondja: ha Katalin kopogós, a Karácsony locsogós.

2 Pál napjának (január 25.) időjárása befolyással volt az emberek egészségére is. Azt tartották, hogy „Ha Pál fordul köddel - ember meghal döggel /Ha hoz havat, esőt 1 Nagy Jenő: Nyíregyháza természeti viszonyai. In: Nyíregyháza az örökváltság századik évében. Szerk. Szohor Pál. Nyíregyháza, 1924. (a továbbiakban Szohor, 1924.) 59. 2 Az időjósló jeles napokat lásd a források után.