Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Írások és emberek - Kujbusné Mecsei Éva: Időjárási adatok a XIX. század eleji Nyíregyházáról

várhatsz szűk esztendőt / Ha derült az idő - lészen bő esztendő / Van förgeteg, ború akkor lesz háború. "

3 Az időjárás változására az állatok viselkedéséből is lehetett következtetni: pl. a madarak elcsendesedtek vihar előtt, esőt jósolt, ha „a ló nagyon prüszköl, ha a szamár elhagyja a juhokat és a karám mellé húzódik, ha a fecske közel repül az emberhez, ha a daru kiált, ha a vadliba alacsonyan száll, ha a veréb porban fürdik. "

4 Jó termés ígérkezett, ha a varjú Szent György-napkor elbújhatott a vetésben, és hidegre kellett készülni akkor, ha a békák Szent György előtt megszólaltak. Az időjárás tudományos megismerésére és előrejelzésére irányuló meteorológiai megfigyelések Nyíregyházán 1866-ban kezdődtek,

5 országosan pedig az 1870-es évektől váltak szervezetté és rendszeressé. A korábbi időszakra vonatkozóan azonban arról, hogy mikor milyen idő volt, csak a fennmaradt forrásokból: a település elöljáróságának jegyzőkönyveiből, irataiból, Susztek Sámuel nyíregyházi tanító és az evangélikus egyház naplójából, valamint a város, ill. az időjárás történetével foglalkozó feldolgozásokból értesülhetünk. Ezek azonban csak az anomáliákat örökítették meg. A feljegyzések leginkább egy-egy esemény leírásának kis részei. így időjárásra utaló szavakat, mondatokat találhatunk a természeti csapások leírásában: az aszály miatti rossz termés okozta éhínséggel kapcsolatos bejegyzésekben, a földrengések történéseinek megörökítésekor. Utalások találhatóak a mezőgazdasági munkák és a szüret kezdőnapját, az állatok legelőre hajtását meghatározó városi rendeletekben is. Hosszabb, részletezőbb időjárás-jelentést ez időből azonban csak a naplókban olvashatunk. Sajnos azonban vannak olyan évek, amelyeknek az időjárásáról semmilyen adat nem maradt fenn az eddig ismert forrásokban. Az adatok esetlegessége miatt az alábbiakban közölt rövidebb-hosszabb forrásrészletek nem adnak teljes képet arról, hogy a XIX. század első felében mikor milyen napra ébredtek a nyíregyháziak, de segítséget nyújthatnak a mindennapi élet rekonstruálásához, ill. hozzájárulhatnak az országos időjárási adatok Réthly Antal által készített gyűjteményének kiegészítéséhez. A forrásrészleteket az archaizmusok meghagyásával a mai helyesírás szabályok szerint átírva közöljük. Az egy-egy évből származó, nem egy forrásban található időjárási 3 Nyírvidék, 1884. február 18. 4 Uo. 1932. június 28. 5 Az egész ország időjárásának megismerését célzó törekvések 1870-ben realizálódtak, amikor megalakult a Magyar Királyi Országos Meteorológiai és Földmágnesességi Intézet. Nyíregyházán azonban már 1866-tól történtek rendszeres feljegyzések. A város éghajlatának első monográfiáját Mészáros Ferenc főgimnáziumi tanár írta meg. (Időjárás Nyíregyházán, 1871-1902. Főgimnáziumi Értesítő, 1902/3. 3-34.) Műszereket Bécsből először megfigyeléseihez dr. Baruch Mór szerzett. Ezekről a megfigyelésekről részletesebb adatok nem maradtak fenn, de Bánhegyi Istvánnak, az ág. h. ev. tanítóképző intézet igazgatójának 1866-1868-as megfigyeléseit már a bécsi meteorológiai intézet évkönyve megőrizte. 1870-től Habzsuda Dániel, az ág. h. ev. egyház tanítója folytatta a megfigyeléseket. A XIX. század végének időjárásáról még Mészáros Ferenc és Oszvad József tanárok megfigyelései nyújtanak információt. Lásd dr. Réthly Antal: Nyíregyháza éghajlata. In: Szohor, 1924. 91-92.