Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)
Írások és emberek - Dudás László: A katonák és a görög katolikus egyház kapcsolata a XVIII–XIX. század fordulóján
semmitse hallottak... elhagyott Zászlójokhoz annál szívessebben viszsza térni kívánkoznék, mint hogy.... ezentúl a' Ts. és Ts. Királyi Armadiánál a' holtig tartó Katonáskodás eltöröltetett, és néhány esztendőkre határoztatott hadi Szolgálatnak Kapitulátziója hozattatott bé légyen. " A kegyelem hat hónapra szól. Akik visszatérnek azokat bántódás nélkül visszafogadják, s elvett jószágaikat is visszaadják nekik. Azok a visszatérők, akik alkalmatlanok a további szolgálatra „ örökös Birtokiban Ö Felségének szabados tartózkodása engedtetik. " A katonák házasságkötése A katonák házasságának ügyében a papoknak nagyon körültekintően kellett eljárniuk. Ebben a témában Bacsinszky András püspök 1801. december 21-én kelt levelében egy házassági esetet ír le a dorogi főesperesnek. 16 Egy katonona felesége, miután férjét a katonasághoz és a háborúba elvitték, férjének haláláról a paróchusnak levelet mutatott, amelyet a paróchus nem eléggé vizsgált meg, sőt maga a főesperes oktalanul elismert, s ugyanez a paróchus őt házasságilag megeskette. Nem sokkal ezután az első törvényes férj visszajött, és feleségét más férfivel már terhesen találta. „Az említett esetből megismétlem a már levélileg kiadott parancsomat, hogy uraságod, minden területi paróchusát igen szigorúan oktassa ki, hogy a katonák hátrahagyott feleségeit ne oly vakmerően és merjék új házasságban megesketni. " A püspök kéri továbbá a főesperest, hogy minden ilyen halotti levelet először a paróchus vagy a főesperes vagy a katonai hivatalnok, vagy más megyei hivatalnok vizsgáljon meg és írjon alá. Ha a katonai hatóság nem tudja hitelesíteni, akkor az ilyen írást küldjék fel a püspökhöz. Ezt a püspöki parancsot bizonyára be is tartották a paróchusok. Erre utal a következő eset. Király József nagykállói alispán levelet írt a dorogi főespereshez, 17 amelyben Ortutai György házasságkötésével kapcsolatban a következőket adja elő. Ortutai György meghatározatlan időre elbocsátott katona házasságkötéséhez engedélyt kért tőle. Az engedély megadásához kérte Ortutai Györgyöt, hogy mutassa be neki az elbocsátó levelét, amely igazolja, hogy meghatározatlan időre el van bocsátva, ezen kívül kérje ki a helyi engedélyt is, hogy a házasságkötéssel menyasszonyának a sorsát jobbá tegye. Ez is azt jelzi, hogy a szabályos utat úgy az egyházi mint a világi hatóságok betartották. A kiválasztott és idézett iratok tartalma bizonyítja, hogy a XVIII-XIX. század fordulóján az egyház igyekezett az egyszerű emberek mellett állni, támogatni és erősíteni azokat, akik a katonai sorsot vállalták. Az ő becsületük és hazaszeretetük számunkra is példa lehet. Helytállást tanulhatunk tőlük a nehéz időben, s azt, hogy az embernek vállalnia kell a saját és a hazája sorsát.