Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

kormányzónak, esetleg megbízatását is visszaadja, és „egészen más alapokon kísérli meg a válság megoldását. " Majd - nehogy jelenlétével feszélyezze a pártot elhatározásában - elhagyta az értekezletet. Ezután Nagyatádi fejtette ki nézeteit. Elmondta, ma beható tanácskozást folytatott a kormányzóval és a miniszterelnökkel és arra az „ elhatározásra jutottam, hogy a párt önállóságát fenntartom. Belemegyek a pártunk programjának és címének kibővítésébe, és hajlandó vagyok, mint önálló párt a magam részéről a miniszterelnök urat kifejtett programjának kivitelezésében támogatni. A pártot azonban fel nem oszlatom. "

3(> Ez utóbbi mondatát a Világ így adta vissza: „A párt feloszlásához azonban semmi körülmények között sem járulhatok hozzá. " Nagyatádi elmondta: a „p o l gár i cím felvételére már régebben gondoltam, hogy ez által megkönnyítsük az intelligencia ama részének csatlakozását, amely komolyan együtt akar működni velünk. "

31 A Kisgazdapárt más pártokkal való egybeolvadását azonban elvetette. Majd újra visszautasította az Eskütt-ügy után a KNEP által a párt ellen felhozott vádakat és rágalmakat. Köztük azt is, hogy ők parasztdiktatúrát akarnak. Leszögezte: „ ez sohasem volt a célom és nem volt a pártomé sem, még akkor sem, amikor pártot alapítottam. " A párt fejlődésének felvázolása után ismét hangoztatta: „En nem akartam soha osztálypártot csinálni. " E párt nem osztálypárt - mondotta -, mert itt többségben vannak a különböző társadalmi állású képviselők. Ugyanakkor elismerte: „ bizonyos társadalmi osztályokkal nem sikerült összefognom. A nagyobb gazdatársadalom egy része felülről szervezte a népet ellenem. (Itt az OMGE és a Magyar Gazdaszövetség által 1918 december 3-án alakított Országos Földmívespártra célzott, amellyel majd 1919. november 29-én egyesültek.) Az eszme mégis folyton terjed és sikerült népszerűséget szerezni neki. Mint a parlament és az ország legnagyobb pártja - mondotta - nem érvényesültünk abban az arányban, a kormányban való részvételnél, mint ezt megkövetelhettük volna. " Bevallotta: a politikai helyzet felborítását elkerülendő ő is mindig a kompromisszumot kereste. Teleki miniszterelnöksége kezdetén is hozzá kellett járulnia a Kisgazdapárt KNEP-el való egyesüléséhez és ahhoz is, hogy Prohászka legyen az akkori egységes párt elnöke, pedig „ számarányánál fogva az elnökség a mi pártunkat illette volna meg. " Ez az egyesülés szomorú tapasztalatokat szerzett nekünk - mondotta -, mert „ ezáltal nem erősödtünk meg, sőt ellenkezőleg, meggyöngültünk. " Rámutatott: hogy „ ma a párt sokkal súlyosabb helyzetben van, " mint korábban volt. Mert „feloszlatni ma az összes pártokat és azokból egy újat csinálni,nagyszerű politikai koncepció - mondotta -, de azt hiszem, hogy a nagy cél megvalósítására, az egységes párt megalakítására nem alkalmas, már csak azért sem, miután nem homogén elemek vesznek benne részt. A lelki egység a legfontosabb. Ez az erő. Az új párt ezt a lelki egységet minden körülmények között nélkülözné. Hiába olvadnánk bele