Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

Erről a Nagyatádi-csoport egyik vezetője azt mondotta: Bethlen ettől reméli a Kisgazdapárt „megsemmisítését. " Politikai váteszként jól látta: a miniszterelnök elsősorban időt akar nyerni és február 16-ig el kívánja húzni az időt, hogy aztán feloszlassa a parlamentet, és a Wekerle-féle választójog alapján olyan „parlamentet hozzon össze, amely az ízlésének és terveinek megfelel. " Kijelentette: ők mindent el fognak követni, hogy Bethlent „tervei végrehajtásában megakadályozzák. " E célból - ha aggodalmaik beigazolódnak mozgalmat indítanak a nemzetgyűlés összehívására.

27 Mindezek ellenére a Szózat még másnap is „Az egységes párt kialakulása felé " címmel tájékoztatta olvasóit. Igaz, e cikk végén azért leírta, a nagyatádisták azt „ olyan formában képzelik el, hogy a többi pártok tagjai egyenként lépjenek be a kisgazdapártba."

2

' Megállapíthatjuk, igaza volt a Világnak, amikor azt írta: ha Nagyatádi személye nem is áll e tárgyalások előterében mégis ő a „punktum saliense az egységes párt megalakítására irányuló akciónak. " Egyrészt mert - ahogyan láttuk -, a liberális agrár demokrata szárny újból kiállt demokratikus követeléseik és Nagyatádi mellett. Másrészt azért is, mert a KNEP többsége hangoztatta: csak akkor vesz részt az új egységes pártban, ha Nagyatádi nem lesz tagja a második Bethlen kormánynak. (E körök maliciózusan azt is terjesztették, hogy Nagyatádi hívei azért harcolnak miniszterségéért, mert a miniszteri nyugdíjra jogosító 3 évhez már csak két hete hiányzik.)

29 Nagyatádi és hívei elutasítják az új párt létrehozását 29-én este a miniszterelnök megérkezése után Mayer János megnyitotta az értekezletet. Jelentette, hogy a párt a tizenötös bizottság által elfogadott három ponthoz elvben hozzájárult, most a pártnak kell határoznia arról, hogy szankcionálja-e? Az első pont arról szólt, hogy a párt a miniszterelnök programját magáévá teszi. A második, arról, hogy hajlandó a nevét kibővíteni a polgári jelzővel. A harmadik pedig azt mondja ki, hogy országos pártját és vidéki szervezeteit feloszlatja, és azokkal belép az új egységes pártba. Ezután Bethlen magyarázatokat fűzött a pontokhoz. Majd kérte a pártot, hogy még ma döntsön, elfogadja-e programját „a maga egészében: igen-e, vagy nem. Nem lehet megoldást találni úgy - mondotta -, hogy a párt, mint hallja, az első két pontot elfogadja belőle, a harmadikat pedig, amely szintén nem kevésbé fontos, elutasítja. " A választójogi kérdésben felmerült aggodalmakra kijelentette: nem a Friedrich-féle rendelet alapján áll, de nem is a Wekerle-féle törvényt akarja visszaállítani, hanem a „ kettő között középúton áll és a községenkénti titkos választójognak a híve. " Ebben tehát - Rubinek véleményét elfogadva - újabb engedményt tett a pártnak. Nehéz helyzetét mutatja, hogy a titkos választójog hívének mondta magát. Végül persze ismét fenyegetődzött: ha a párt nem fogadja el mindhárom pontját, úgy jelentést tesz a 27 Uo. 1921. XI. 29. 1-2. 28 Szózat, 1921. XI. 29. 1-2. 29 Világ, 1921. XI. 30. 1.