Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

érdekében áll, mert csak így lesz módja a pártnak arra, hogy az „ új választójogi törvény megalkotásában tevékenyen részt vegyen. " Ha a Kisgazdapárt a teljes egészében belép az új egységes pártba, abban abszolút többségben lesznek és így akaratának teljes mértékben érvényt szerezhet. Azt a célt, hogy a Kisgazdapártot „ guvernementális párttá emeljék, csak az egységes párt utján lehet elérni. " Ugyanakkor Rubinek a Wekerle-féle választójogi törvényt „ túlságosan konzervatívnak, " a Friedrich-féle választójogi rendeletet viszont „túlságosan radikálisnak" tartotta. Szerinte az új választójogi törvényt a kettő „összeegyeztetéséből kell megalkotni. " Rubinek felszólalását állandó közbeszólások zavarták. A párt liberális agrár demokrata szárnyához tartozó képviselők ellenezték az egységes párt ilyen módon való megalakítását. Nevükben - és valószínű Nagyatádi megbízásából - Csontos Imre, karcagi parasztképviselő éles hangú beszédben reagált Rubinek felszólalására. Kijelentette: „az egységes párt megbukott, mert a kisgazdapárt nem hajlandó kereteit feloszlatni, ehhez pedig a miniszterelnök, úgy látszik, továbbra is ragaszkodik. " Pedig a nemzetgyűlésben lehetetlen megteremteni egy olyan egységes pártot, amely „lélekben, hangban egységes, " azaz eszmeileg és politikailag azonos nézeteket vall. Csontos nyíltan kimondta: az egységes párt létrehozásával azt akarják, hogy a „parasztok és a gazdák egy pártban egyesüljenek. Ezt pedig elérni nem fogják. A reakció szembe fogja találni magát a parasztképviselők megingathatatlan meggyőződésével." Csontos magabiztosan így zárta hozzászólását: „itt csak egy megoldás van, feloszlatni a nemzetgyűlést és elrendelni az új választásokat. " A Nagyatádi-csoport elégedetlensége miatt már úgy látszott, hogy ezen az értekezleten leszavazzák a Rubinek-féle határozati javaslatot, azaz végleg megbuktatják Bethlen tervét. Bottlik azonban kérte az értekezletet, ne határozzanak ma, hanem csak a holnapi értekezletükön, ahogy a pártközi értekezleten megegyeztek. Az értekezlet után a Nagyatádi-csoport tagjai nyíltan hirdették: az egységes párt terve megbukott és ezt a holnapi pártértekezlet egyértelműen bizonyítani fogja, mert ez a párt többségének a véleménye. Ennek okát abban jelölték meg, hogy Bethlen változatlanul ragaszkodik a Kisgazdapárt feloszlatásához, amihez ők „semmi körülmények között sem adják a beleegyezésüket. " Ezen kívül Nagyatádi félreállítása is hozzájárult a csoport hangulatának elmérgesedéséhez. Ezen a napon ugyanis a tárgyalásokon kiderült, hogy Bethlen valóban nem Nagyatádival kívánja a földművelésügyi tárcát betölteni. Azt ugyanis felajánlotta Gaál Gasztonnak. Ő azonban ezt azzal hárította el, hogy ez a tárca a párt vezérét illeti meg, akivel szemben nem volt hajlandó a miniszterelnökkel megállapodást kötni. Ezt 28-án este Nagyatádi hívei így interpretálták a Világ tudósítójának: nem fogják tűrni, hogy a dezignált miniszterelnök „Nagyatádiból Sokorópátkait csináljon azáltal, hogy mint tárca nélküli minisztert veszi be a kabinetbe. " Ezt sértésnek tekintették. Ekkorára az is kiderült, hogy Bethlen most sem hajlandó a belügyminiszteri tárcát kisgazdapárti politikusra bízni. Sőt! Elterjedt az a hír, hogy a miniszterelnök Tomcsányit, vagy ismét Ráday Gedeont akarja belügyminiszternek. Nagyatádi hívei ebből is arra következtettek, hogy Bethlen a volt munkapárti politikusokra kíván támaszkodni, amit élesen kifogásoltak. A legnagyobb elkeseredést azonban Bethlennek az a kijelentése keltette, hogy amennyiben a nemzetgyűlés február 16-ig nem fogad el új választójogi törvényt, akkor a Wekerle-féle választójog lép életbe.