Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

megváltható nagybirtokokat vegyék nyilvántartásba, de a vagyonváltság alapján az államnak leadandó földet, a több helyen birtokkal rendelkező „nagybirtokosoktól ott hasíttassák ki, ahol a legszükségesebb a földigények kielégítése. " A földreform céljaira - írta a hetilapjuk - a kormány vegye igénybe az állami-, a közalapítványi-, a koronabirtokokat és az idegen állampolgárok birtokait is. Követelték, hogy a kormány a törvénynek megfelelően teremtse meg annak feltételét is, hogy a földigénylők „járadékbirtokot is kaphassanak, mert a szegény sorsú földmívesek csak így lesznek képesek földhöz jutni. "

16 Bethlen egységes pártalakítási programja és vitája Bethlent azonban nem zavarták Nagyatádi és híveinek ellenvetései. A kormányzói megbízatás után ugyanis - mint láttuk - többoldalú tárgyalásokat folytatott az egységes párt megalakítása érdekében. E tervét - most is, mint korábban - elsősorban a disszidensek (19 képviselő) és a politikai elit volt munkapárti csoportjai támogatták. November közepére pedig újból megnyerte a KNEP nem karlista részét, (mintegy 40 képviselőt),

17 a Kisgazdapárt Rubinek Gyula vezette újkonzervatív-agrárius szárnyát (24 képviselő) és Gömbös-csoportját (6 képviselő). Nagyatádit és híveit tehát nemcsak Bethlen, de saját pártjának jobbszárnya is állandó nyomás alatt tartotta. Ilyen belpolitikai erőviszonyok mellett került sor november 26-án Bethlen egységes pártalakítási programbeszédére a Kisgazdapártban. E programot sem a régi, sem a legújabb szakirodalom nem ismerteti."' Ezért fontosnak és szükségesnek tartjuk annak részletesebb ismertetését. November 26-án Bethlen délben a KNEP küldöttségével tárgyalt hosszan. Este 6 órakor pedig a Kisgazdapárt kb. 60 képviselője előtt mondotta el az egységes párt programját. Az előző kormánya lemondásának indoklása után, arra kérte a pártot, hogy „tegye lehetővé programom alapján az egységes párt létesítését. " Annak létrehozásának szükségességét elsősorban a királypuccs és a detronizációs törvény következtében a társadalomban és a pártokban kiéleződött ellentétekkel, a megerősödő ellenzékkel indokolta. Itt Vázsonyi Vilmos és pártja legitimizmusát és a Polgárok és Munkások Blokkjába való belépését hozta fel érvként! Másodsorban az ország külpolitikai helyzetét említette: „ amíg, a külföld nem látja, hogy itt határozott kormányzati irányzat van - mondotta -, addig ... nem ismeri el, hogy meg tudjuk tartani azokat a biztosítékokat, amelyre magunkat köteleztük, " vagyis a trianoni békeszerződés betartására célzott. Harmadszor a belső nehézségekre utalt: elismerte, hogy „a drágaság, a valuta romlása és a közélelmezés nehézségei súlyos helyzetet teremtettek " Nagyatádi és hívei megnyerése érdekében kijelentette: „elégedetlen a kisgazdaosztály egyik része is, mert bizonyos reformokat nem tudtak olyan gyorsan végrehajtani, mint amilyen sürgősen arra szükség lett volna. " A társadalmi elégedetlenség terjedésének 16 A Kisgazda, 1921. XI. 20. 1-2. 17 Szózat, 1921. XI. 25. 3. 18 Lásd Pethő Sándor-Fodor Ferenc: Világostól Trianonig. Enciklopédia Rt. K. Bp., 1926. 235.; - Magyarország története, 1976. 445.; - Romsics, 1991. 142.