Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Sipos József: Nagyatádi Szabó István és a második Bethlen kormány megalakítása

pártértekezletet tartanak, ahová a vidéken tartózkodó képviselőket is meghívják, mert Bethlen akkor fogja megismertetni a programját és az egységes pártra vonatkozó javaslatait.

15 Másnap, 25-én Bethlen folytatta a kibontakozásra vonatkozó tárgyalásokat és ismét tanácskozott Nagyatádival is. Ez azonban - az Új Barázda szerint - csak „ bizonyos mértékig" vitte előbbre a kibontakozás ügyét. Délután pedig ismét Horthy fogadta a parasztpolitikust. Valószínűleg további megpuhítása céljából. Erről azonban nincsenek konkrét ismereteink. Ezután Nagyatádi még részt vett a minisztertanácson, ahol adminisztratív ügyekkel foglalkoztak. Mit képviselhetett Nagyatádi a Bethlennel és a Horthyval folytatott tárgyalásokon? Ezt hetilapja, A Kisgazda november 20-i számának egyik vezércikke tükrözi. Ebben rámutattak, hogy a KNEP és a Kisgazdapárt között elvi ellentét van az új alkotmányozó törvény elkészítése miatt. Nagyatádi és hívei - a párt október közepén elfogadott 10 pontjának megfelelően - követelték, hogy az új alkotmányozó törvény a legfőbb hatalmat a nemzetnek biztosítsa. Úgy, hogy annak akarata „ előtt a király is legyen köteles meghajolni. E célból a király jogait az új alkotmánytörvényben erősen korlátozni, és kötelességeit megszabni" óhajtották. Ezzel szemben - írták - a KNEP az alkotmányt a régi formájában akarja megtartani és a királyi hatalom nagyobb csorbítása ellen tiltakozik. Ezt a nagy elvi ellentétet a két párt között - Nagyatádi és hívei szerint - „áthidalni lehetetlenség". Ezért „ki van zárva, hogy a kisgazdapártból és a kereszténypártokból egységes pártot lehessen alkotni." Nagyatádi és hívei úgy gondolták, hogy az általuk javasolt új alkotmány elkészítésére csak a nemzetnek van joga felhatalmazást adni. Ezért „csak egy új képviselőválasztás útján egybeülő nemzetgyűlés oldhatja meg ezt a nagy kérdést. Kijelentjük - írta A Kisgazda - ha alkotmánytörvényünk a régi marad, vagy a királyi jogok csak kismértékben korlátoztatnak, akkor legfeljebb csak az uralkodó személyében lesz változás, de az uralkodó rendszer és az uralkodó hatalma marad a régi. " Ezért követelték: „ ebben az országban a népé legyen a legfőbb hatalom, mert a nép a legfőbb kútforrása minden erőnek és hatalomnak". Jól látták, ha nem sikerül elérni az általuk szorgalmazott új alkotmányt, „ akkor hiába küzdöttünk, hiába szenvedtünk, hiába nyertük vissza Önrendelkezési jogunkat, mert jövőnk, csak szomorú múltunknak szenvedés teljes szolgai folytatása lesz. " Nagyatádi és hívei tehát még ekkor is a rendszer demokratikus reformjáért küzdöttek. Olyan új alkotmányért, amely csak reprezentatív funkciókat biztosított volna a királynak és minden fontos kül- és belpolitikai kérdésben a parlamenté a döntési jog. Ez lényegében egy polgári demokratikus rendszer megalapozását jelentette volna. A detronizációs törvény elfogadása után tehát Nagyatádi Szabó és a liberális-agrár demokraták ismét követelték a kormánytól az alkotmány demokratizálását és a földreformtörvény végrehajtását. Sajtójukban rámutattak a nagybirtokosok és a hivatalos hatóságok ezzel kapcsolatos passzivitására, közönyére és ellenséges magatartására. Sürgették a kormányt: egyrészt, hogy nevezzen ki a leggyorsabban kormánybiztosokat, akik egyrészt a földigények összeírásáról gondoskodjanak. Másrészt, hogy a Új Barázda, 1921. XI. 25. 1. és a Szózat, 1921. XI. 25. 3.