Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Szakály Sándor: Trianontól Párizsig (Magyarország lehetőségek és kényszerek között, 1920–1947

adott ki a honvédség részére, kiderült, hogy a kiugrásra fel nem készített, arról mit sem sejtő hadsereg nem tud megfelelni a várakozásoknak. A cselekvésre esetleg még hajlókat rövidesen letartóztatták, a végsőkig harcolni akarók kezébe került a hatalom. A Szálasi Ferenc nevével fémjelzett Nyilaskeresztes Párt - Hungarista Mozgalom német segítséggel órák alatt átvette a hatalmat.

32 Horthy Miklós - ugyan kényszer alatt, de - Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnökké, aki egyúttal felvette a Nemzetvezető címet is és az államfői jogokat is gyakorolta. A sikertelen kiugrási kísérlet után a harcok az ország területén tovább folytak és súlyos áldozatokat követeltek. Mivel akkor már a szülőföld védelméről volt szó, az ellenállás egyre hevesebb lett, amit fokozott a vörös hadsereg nemzetközi hadijogot nem igen tisztelő magatartása. Budapestet, az ország fővárosát a németek erőddé nyilvánították és végsőkig való tartását rendelték el. Az ötvenhárom napos ostrom az európai fővárosok között a leghosszabb volt. A pusztítás - emberéletben és anyagiakban - szinte felbecsülhetetlen volt.

33 Budapest eleste után a harcok a Dunántúlon folytatódtak és tartottak egészen április 11-éig az ország területén, miközben százezrek hagyták el az országot és százezrek kerültek hadifogságba is. Az élet azonban nem állt meg. Még a magyarországi harcok idején, 1944. december 21-én Debrecenben frissen összeszedett képviselőkből, Moszkvából hazatért kommunistákból, a moszkvai fegyverszüneti delegáció tagjaiból, illetve később hozzájuk csatlakozottakból megalakult az Ideiglenes Nemzetgyűlés, amely megválasztotta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. A választás nem volt más, mint a Moszkvában és a Moszkva által összeállított lista elfogadása. Az új kormány - melynek hatásköre szinte alig jelentett még valamit - első lépésként 1944. december 28-án hadat üzent Németországnak, majd röviddel azt követően képviselői - Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János vezérezredes honvédelmi miniszter (ő a nyilas hatalomátvételt követően szökött át a szovjet csapatokhoz) és Balogh István katolikus pap, miniszterelnökségi államtitkár - 1945. január 20-án aláírták a fegyverszüneti egyezményt. Ebben az egyezményben Magyarország nyolc nehézfegyverzettel felszerelt hadosztály felállítását és a németek elleni harcbavetését vállalta.

34 Mind a hadosztályok száma, mind a fegyverzet azonban csak illúzió volt. A jelképes részvétel a háború utolsó napjaiban nem változtatott Magyarország megítélésén. Visszaállt gyakorlatilag a trianoni határ és Magyarország készülhetett az új béketárgyalásokra. A belpolitikai élet megindulása után 1945. november 4-én tartották meg a nemzetgyűlési választásokat, melyek a Független Kisgazda Polgári és Földmunkáspárt győzelmét hozták. A megszálló hatalmak - jelen esetben a Szovjetunió - előzetes előírásai alapján azonban koalíciós kormány alakult, amelyben a Magyar Kommunista Párt, a 32 A nyilas-hungarista hatalomátvételről részletesebben lásd Rozsnyói Ágnes: A Szálasi-puccs. Bp., 1962. Második, átdolgozott kiadás.; - Vígh Károly: Ugrás a sötétbe. Bp., 1984. Második, bővített kiadás. 33 Budapest ostromáról a legújabb, legalaposabb feldolgozás Ungváry Krisztián: Budapest ostroma. Bp., 1998. 34 A fegyverszüneti egyezmény megkötésére és tartalmára vonatkozóan lásd Korom, 1981. 454-510.