Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Szakály Sándor: Trianontól Párizsig (Magyarország lehetőségek és kényszerek között, 1920–1947

százhúszezer főt tett ki. Az ország először találta magát szembe igazán a háború súlyával, valóságával. A jelentős veszteségeket szenvedett 2. hadsereg csapatait 1943 márciusa és májusa között szállították vissza az országba. A megszállt szovjet területeken csak egy kisebb erő maradt vissza, amely út- és vasútbiztosító feladatokat látott el és részt vett a partizánok elleni harcokban. A hadsereg tragikus sorsa is felgyorsította a háborúból történő kiválás érdekében tett magyar lépéseket. A Kállay Miklós vezette kormány megbízottai és „magánvállalkozók" is kapcsolatot kerestek a nyugati szövetségesek képviselőivel, miközben a német fegyvertárs egyre nagyobb beleszólást követelt magának az ország ügyeibe. 1943 áprilisában Hitler Klessheimben fogadta Horthy Miklóst, és nagyobb erőfeszítéseket követelt az országtól a közös cél elérése érdekében, ugyanakkor tiltakozott a Kállay-kormány nyugati „tapogatózássai" miatt, és a „zsidókérdés" radikális megoldását szorgalmazta.

26 Az államfőnek sikerült ugyan a támadásokat elhárítania, de érzékelhetővé vált a két ország viszonyában bekövetkezett jelentős „elhidegülés". ' Nem sokkal a Hitler-Horthy találkozó előtt felmerült annak a gondolata, hogy a magyar csapatokat úgy lehetne visszahozni a megszállt szovjet területekről, hogy helyettük Szerbiába küldenének magyar megszálló erőket. A katonai vezetés - élén Szombathelyi Ferenccel - pártolta ezt az elképzelést, a politikai vezetés viszont ellenezte, mert úgy vélte, hogy az a nyugati szövetséges hatalmak ellenszenvét vívná ki és az ország fegyveres konflikusba keveredhetne a szerbekkel. Ezen érvelés mellett úgy vélem nem elhanyagolható az a katonai gondolat, hogy egy esetleges balkáni partraszállás esetén a magyar csapatoknak így előbb sikerülne felvenni a kapcsolatot a nyugati szövetségesekkel, esetleg megnyitni előttük az Európa szívébe való benyomulás útját. Miközben a katonai események magyar szempontból viszonylag csendesebbé váltak, a titkos diplomácia tovább dolgozott. 1943 szeptemberében a magyar kormány megbízottja elfogadta a kormány nevében a nyugati szövetségesek előzetes fegyverszüneti feltételeit, melyeket majd arra alkalmas időpontban szándékoztak egyidejűleg nyilvánosságra hozni, s amely lehetővé tehette volna Magyarország számára a háborúból történő kiválást.

27 A gyakorlatilag szóbeli megállapodás azonban minden titkolódzás ellenére nem maradt ismeretlen a németek előtt, akik azonnal döntöttek: a megbízhatatlanná váló Magyarországot a német csapatok ellenőrzése alá kell vonni, megakadályozandó annak esetleges kiválása a háborúból. Miközben folytatódtak, illetve megindultak a német előkészületek Magyarország tervezett megszállására, a szovjet erők is egyre közelebb kerültek az ország korabeli " A Hitler-Horthy találkozóról készült feljegyzést közli: Hitler hatvannyolc tárgyalása 1939-1944. Hitler Adolf tárgyalásai kelet-európai államférfiakkal. Bp., 1983. Második kötet 107-113. 27 Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban. Összeáll., sajtó alá rend. és a bev. tan. írta: Juhász Gyula. Bp., 1978. (a továbbiakban Magyar-brit titkos tárgyalások 1943-ban, 1978.) 59-65. és 233-243.