Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - N. Fodor János: Szabolcs vármegye igazgatása és tisztségviselői 1301–1387 között

N. FODOR JÁNOS SZABOLCS VÁRMEGYE IGAZGATÁSA ÉS TISZTSÉGVISELŐI 1301-1387 KÖZÖTT A XIII-XIV. század fordulójára olyan fontos társadalmi átalakulás zajlott le Magyarországon, amely a későbbi századokra is hatással volt. Kialakultak a társadalom különböző egységes rétegei, a nemesség és a jobbágyság. A nemesség azonban csak jogilag volt egységes, két réteg alkotta, a bárók csoportja és a köznemesség, amelyek eltérő gyökerekből eredtek. A köznemesség maga is rétegezett, mind eredetét, mind pedig vagyoni helyzetét tekintve. Egy részüket az egykori előkelő nemzetségek lesüllyedő tagjai alkották, mellettük jelentős szereppel bírt a köznemesség létrejöttében a királyi szerviensek katonáskodó csoportja. E réteg volt az, amely a XIII. század során kivívta magának a királytól azt a jogot, hogy saját ügyeiket helyben egy önmaguk által állított bírói széken intézhessék. Ezzel kezdődött meg a királyi vármegyék nemesi megyévé alakulásának folyamata. A köznemesség harmadik rétegét a várjobbágyok előkelőbb elemei alkották. Jelen tanulmány kitűzött célja, hogy kimutassa a megyei nemesség rétegződése és a megyei tisztségek közötti összefüggéseket. Feltételezzük, hogy a különböző rétegekből egységesült köznemesség vagyoni differenciáltságot mutat. Alapkérdés az, hogy ez a különbség mennyire befolyásolja a megyei hivatalok betöltését a XIV. századi Szabolcs vármegyében.

1 A kézirat lezárta után jelent meg C. Tóth Nortbert: Szabolcs megye hatóságának archontológiája (1284-1526). In: A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve (XLII) Nyíregyháza, 2000. 93-111. című munkája, melyben a megye alispánjainak és szolgabíráinak részletes névsorát közli. 1 A témával eddig viszonylag kevesen foglalkoztak. A megyetörténet a medievisztika egyik legelhanyagoltabb szakterülete. Legelsőként Hajnik Imre írt tanulmányt a megyei bírósági szervezetről: A magyar bírósági szervezet és perjog az Árpád- és a Vegyes-házi királyok alatt. Bp., 1899. (a továbbiakban Hajnik, 1899.) Gábor Gyula a megyei intézmény alakulását tekintette át: A megyei intézmény alakulása és működése Nagy Lajos alatt. Bp., 1906. (a továbbiakban Gábor, 1906.) Holub József egy megye történetén keresztül mutatta be a megyei önkormányzat működését: Zala megye története a középkorban. Pécs, 1929. (a továbbiakban Holub, 1929.) Mályusz Elemér a köznemességet vizsgálta: A magyar köznemesség kialakulása. Századok, 76. (1942) 272-305, 407—434. Engel Pál a megyei nemesség rétegződésével foglalkozott: A nemesi társadalom a középkori Ung megyében. Bp., 1998. (a továbbiakban Engel, 1998.) Fügedi Erik egy középkori nemesi család és „klánja" példáján keresztül szociológiai és statisztikai módszerek eredményeit felhasználva mutatta be a megyei nemességet: Az Elefánthyak. A középkori magyar nemes és klánja. Bp., 1992. (a továbbiakban Fügedi, 1992.)