Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Bene János: Nyíregyháza román megszállása 1919–20-ban

össze egyébként a rekviráló bizottsággal még júliusban 10.000 db. karót és nagy mennyiségű drótot, vasanyagot, melyet egyrészt a Nyíregyházán őrzött vörös hadifoglyok táborának megerősítésére, másrészt a fronton drótakadályok építésére használt fel. Ezen rekvirálás a Nyíregyházi Asztalos és Faanyag raktárnak 10.660, az Ehrenfeld és Guttmann cégnek 4274, Stark Ignác vállalatának szintén 4274, a Weinberger és Klein vállalkozásnak 16.031, valamint Klár Lajos cégének 9845 korona kárt okozott." Ugyancsak ezen hadosztály katonái rekviráltak (néha persze fizettek is) tűzifát a konyhák számára, valamint a kótaji Fisch malom részére, ahol a hadosztály szükségleteire őröltettek. Mindezen akciók a sóstói erdőt tették ritkábbá, szegényebbé. A javaikért, családjukért a fosztogatók ellen jogosan fellépők sorsa ezekben a hónapokban egyértelmű volt, a halotti anyakönyvekben jónéhány név mellett szerepel a „golyó által bekövetkezett elhalálozás".

12 Bevezették a botbüntetést, a helyi kereskedőktől kalodák készítéséhez faanyagot rekviráltak.

13 1919. augusztus 14-én újabb ítéleteket közölt a Nyírvidék. A román 16. hadosztály bírósága augusztus 9-én „...3. Bacsóka József nyíregyházi lakost egy évi fogházra és Fitkonidesz József nyíregyházi lakost hat hónapi fogházra ítélte, mindkettőt bolsevizmus propagálásáért. 4. Szelkó András és szökésben lévő Alexa András nyíregyházi lakosokat három-három évi fogházra, azonkívül Petrovenszki András és Vízi Pál nyíregyházi lakosokat két-két évi fogházra ítélte, mindannyit azért, mert egy román járőrt megtámadtak. "

u 1919. július 17-én, valószínűleg a vörös hadsereg tiszai ellentámadásának elhárítására földmunkára rendeltette ki a román parancsnokság dr. Bencs Kálmán polgármesterrel és Kiss Sándor rendőrkapitánnyal Nyíregyháza férfilakosságát. A rendelet szerint a 15 és 50 év közötti férfiaknak július 19-én reggel 7 órára kellett ásóval vagy lapáttal és négy napi élelemmel gyülekezniük a Vásártérre, a külterületeken lakóknak pedig a Messzelátó-tanyán, Cigánybokorban, Markóbokorban, Királytelek-tanyán. „...A megjelenés kötelezettsége alól fel vannak mentve: 1. A köztisztviselők és alkalmazottak, vagy közügyet szolgáló magánhivatalok nélkülözhetetlen tisztviselői (p. bankok). 2. Lelkészek, orvosok és gyógyszerészek. 3. Nyilvánvaló nyomorékok vagy 30 százalékon felüli hadirokkantak. 4. Élelmezési üzletek egy alkalmazottja, Korona, Kiskorona, Bocskay vendéglők személyzetének fele... Minden tanyabokorban a közbiztonság fenntartására 4-6 férfi visszahagyható. A munkálatok a helyi napszámnak megfelelően a katonai hatóság által díjaztatnak... "

>5 A hatalom, természeténél fogva, nem kímélte az újságot sem. Július végén a főszerkesztőt, dr. Vietórisz József főgimnáziumi igazgatót valamilyen mondvacsinált félreértés alapján eltávolították és internálták a megszállók, s az érdekében megindított 11 SZSZBML, V. B. 181. jkv. 1919. szeptember 5. 433. sz. 12 Margócsy József: Az őszirózsás forradalomtól a felszabadulásig. In: Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László és Mező András. Nyíregyháza, 1987. 170. 13 SZSZBML, V. B. 181. jkv. 1919. augusztus 29. 385. sz. 14 Nyírvidék, 1919. augusztus 14. 2. 15 Uo. 1919. július 19. 1.