Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

rendelkezők (föld- illetve kereseti) adójuk révén lettek a képviselőtestület tagjai. Jellemző, hogy csak olyanok kerültek be - összesen hárman - választás útján, akiknek a földje, illetve bérlete Nyíregyházán kívül feküdt. Az 1911-ben megválasztott Reichmann Józse/Újfehértó határában bérelt több mint 2000 holdat. A két háború között tag Bodor Zsigmondnak Dombrád, Napkor és Sényő határában volt 1925-ben majdnem 3000, de még 1935-ben is 2500 holdnyi birtoka, míg Németi Sándor Nyírmeggyesen lévő 515 holdja mellett Kállósemjénben bérelt további 539 holdat.

23 Birtokaik elsősorban a megyei közélethez kapcsolták őket, ám ez nem jelentette azt, hogy nem álltak szoros kapcsolatban a város társadalmi és gazdasági életével is. Különösen igaz ez Bodor Zsigmondra, aki a törvényhatósági bizottság és a kisgyűlés valamint a vármegyei Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi tagja volt, emellett a Nyíregyházi Takarékpénztár Egyesület igazgatóságában és a Magyar Nemzeti Bank helyi fiókja bírálótanácsában is helyet kapott, és nem mellékesen a nyíregyházi izraelita hitközség elnökeként s a Bessenyei Kör tanácstagjaként is tevékenykedett. A századelőn az iparosok a gazdák mellett, sokszor őket is megelőzve, a választott képviselet legnagyobb csoportját alkották. A foglalkozási megoszlását tekintve igen heterogén iparostársadalom összefogását és egységes fellépését, a céhes hagyományok és az ágazati szakmai szervezetek mellett, az ipartestületnek köszönhette. A század elején ennek alelnöke, Hunyady László fényképész - maga is választott képviselő - kezdeményezte és szervezte meg, hogy minél nagyobb számban képviseljék az ipari érdekeket a választott testületben.

24 A viszonylag szervezett fellépésüket minden bizonnyal az is elősegítette, hogy egy vagyonilag kevésbé differenciált társadalmi csoportról van szó, a vagyoni különbségek nem hoztak létre törésvonalakat benne. A legjobb eredményüket 1908ban érték el, amikor - mint azt a testület éves jelentése is hangsúlyozta - „ az iparosok reményen felül nyerték el a polgárság legszebb jogát: a város közéletének vezetésében való részvételt. "

1S Az 1908-as 46 %-os, ám még a tízes évekbeli 30-36 %-os eredményüktől is 1929 után lényegesen elmaradtak (10-18 %), így a két háború közötti időszakban nemcsak a gazdák, hanem többnyire az ügyvédek és köztisztviselők aránya is elérte-meghaladta az iparosokét. Mindazonáltal az ipartestület jó kapcsolatai a hivatalos városvezetéssel ekkor is biztosították számottevő részvételüket a választott képviselők között.

26 Az 191 l-es adatok: Magyarországi gazdacímtár. Szerk. Rubinek Gyula. Bp., 1911.; - Az 1925-ös és 1935-ös adatok: Magyarország földbirtokosai és földbérlői (Gazdacímtár). Bp., 1925. illetve 1937. A nyíregyházi ipartestület évi jelentése az 1908 évről. 33-35. (SZSZBML, XV. 8. 2. d. Tóth és társa 1909.) Uo. 34. Tóth Pál testületi alelnöknek a közelgő (1929-es) városi választások előtt az iparostársaihoz intézett felhívásában - az elmúlt törvényhatósági választások tanulságait leszűrve - hangsúlyozta, hogy „a városi párt nagy súlyt helyezett az iparosok bizottsági tagságára" (szemben a független nemzeti blokkal, amihez a „KIOSZnéven nevezett iparos egyesület" is tartozik), így „az iparosok érdeke az ipartestület józan gondolkodású vezetősége által támogatott pártban talál megvédésre". (SZSZBML, V. B. 184. 36. d. szám nélkül) Pár héttel korábban az törvényhatósági választások előtt az ipartestület még politikai semlegességét hangsúlyozta, és nem kívánt csatlakozni egyetlen választási csoportosuláshoz sem. (Nyírvidék, 1929. október 8. 4.)