Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 15. (Nyíregyháza, 2001)

Változás és folytonosság - Takács Tibor: A nyíregyházi képviselőtestület választott tagjai (1902–1939)

„harcostársa,'' Jánosbokori Kovács András is, akit 1911-től 1936-ig minden voksolás alkalmával megválasztottak. Az evangélikus egyház presbitere majd másodfelügyelője, a gazdaszövetség egyik megalapítója és elnöke (majd díszelnöke), a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara tagja, részt vett a Hangya megalapításában, és annak elnöke és pénztárosa volt évekig. Tevékeny politikai szerepet is vállalt, Nagyatádi pártjának helyi elnöke volt, majd az egységes párt helyi alelnöke. A húszas évek második felében a gazdálkodástól már visszavonult, ám ezután is aktívan részt vet a helyi közéletben, többek között a vadásztársulat elnökeként. Lovas Kovács János 1898-tól 1929-ig volt választott képviselő. Részt vett a gazdakör valamint az értékesítő és fogyasztási szövetkezet alapításában és vezetésében, a gazdaszövetség választmányi munkájában. Emellett evangélikus presbiter, a Luther Szövetség tanyai elnöke és más egyházi és ifjúsági mozgalmak vezetője, és - a tirpák gazdák között szinte egyedülállóan - egy bank, a Nemzeti Hitelintézet helyi fiókjának igazgatóságába is bekerült. Aktívan politizált, először a negyvennyolcas pártban, majd a Nagyatádi-féle kisgazdapárt színeiben a nemzetgyűlési választásokon is indult. A gazdaérdekek tekintélyes szószólójaként ellenzéki oldalra került, ezért 1929 után nem kerülhetett be a képviselőtestületbe.

21 Ugyancsak az ellenzéki kisgazdák vezetője volt Bukovinszky József felsősimái gazda, a Független Gazdák Körének elnöke. Őt 1936-ban a hivatalos listán ugyan megválasztották, ám tíz nap múlva le is mondott, mivel a képviselőtestület összetételében nem látott garanciát arra, hogy a gazdapolgárság súlyos gondjait megoldják; kilátástalan és meddő munkát végeznie pedig fölösleges a testületben, annál inkább is, mert - mint írta - „ úgy érzem, hogy nem is a nép akarata küldött engem oda (!) "

22 Képviselőik nagy száma ugyanakkor azt jelzi, hogy a gazdatársadalom jelentős része, köztük igen tekintélyes személyek, mint a már említett jánosbokori Kovács András, jó kapcsolatban álltak a „hivatalos" vezetéssel. így 1929-től folyamatosan képviselő volt Pápai Mihály, ugyanezen évtől a Gazdaszövetség elnöke. 1919-ben 75 holdon kezdte, a harmincas évek végén már több mint 200 holdon gazdálkodott. Több társadalmi szervezetben is aktív szerepet vállalt és a megyebizottságnak is tagja volt. Bencs András szélsőbokori birtokos, kiváló lótenyésztő évtizedekig volt választott képviselő. Bencs - aki szintén több mint 100 holdon gazdálkodott - a törvényhatósági bizottsági tag, valamint a mezőgazdasági kamara helyi bizottságának elnöke és a gazdaszövetségnek ügyvezető alelnöke majd elnöke is volt. Tovább sorolhatnánk a neveket, mint Tomasovszky Mihályét, Zomborszky Györgyét, Karasz Györgyét és vitéz Tamás Andrásét, ehelyett inkább megjegyezzük, hogy szinte valamennyi jelentős tirpák család (pl. Szmolár, Garaj, Cseh, Henzsel, Márföldi, Nádasy stb.) képviseltette magát a testületben. A „tipikus" tirpák kisgazdák mellett az egyéb földbirtokosok és bérlők nagyon ritkán lettek választott képviselők. Ez érthető, hiszen a jelentősebb birtokkal illetve bérlettel 21 „Lovas Kovács János mégis ellenzéki". Nyírvidék, 1929. október 9. 3. A megyei választások előtt nyilatkozatot tett, hogy gazdatársaival nem csatlakozik a Nemzeti Blokkhoz. Később, a helyi választásokon is a városi polgári és kisgazdapárt színeiben indult, annak alelnöke volt 1929-ben. (Lásd Nyírvidék, 1929. december 15. 4. után) 22 SZSZBML, V. B. 186. 1127. d. II. 1936/5. K 5911/1936 (Bukovinszky József képviselő lemondása)