Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Sípos Ferenc: Adalékok a 48. zászlóalj történetéhez (Vállaji Sípos Ferenc katonai pályájának dokumentumai)

utóbbi másfél hónapban vívott minden csatájában.

30 A szabadságharcot Komáromban fejezte be, mint a Bocskai csapatból alakult (második) 52. zászlóalj főhadnagya, segédtisztje.

31 Visszatért Nyírmihálydiba. Nővérét már nem találta életben (1849. augusztus 6-án halt meg kolerában.

32

) Sógorától, Dobay Józseftől átvette birtokait, újra gazdálkodni kezdett. Talán jegyzői állásába is visszakerült.

33 1857. március 15-én, a forradalom 9. évfordulóján, élete 34. évében kötött házasságot: Ujfalussy Máriát vette feleségül.

34 Még megérte a kiegyezést: 1868. november 10-én halt meg tüdővészben.

35 * * * Bona Gábor segítségével sikerült Bécsből megkapnom egy Sípos Ferencre vonatkozó alapkönyvi bejegyzés

36 fénymásolatát. (Köszönet érte!) Ennek adatait szerettem volna beilleszteni a fenti életrajzba, de a kísérlet kudarcot vallott. A bejegyzés szerint Sípos Ferenc Mihálydiban, Szabolcs vármegyében, Magyarországon született. Eddig egyeznek az adatok. Születési év: 1824. Itt már valami baj van, Sípos Ferenc 1823-ban született! E piciny eltérésnek kezdetben nem tulajdonítottam jelentőséget. Arra gondoltam, hogy az életkorát kérdezték, Ő pedig csak a betöltött éveket vette figyelembe: így kaphatta az írnok az 1824-es évszámot, amikor a folyó évből kivonta az életkort. (A kitöltendő rovatban azonban a születési év és nem az életkor szerepel, tehát Sípos Ferenctől nem azt kérdezték, hogy hány éves, hanem, hogy melyik évben született!) Vallás: református. Ez az adat egyezik. Foglalkozás: nincsen. (E rovat fölött magam is elsiklottam, pedig ha pontosak akarunk lenni, ide azt kellett volna írni, hogy gazdálkodó, esetleg birtokos!) Ami már első olvasásra kételyt ébresztett bennem: a bejegyzés szerint Sípos Ferenc 1848 októberében pártolt át a 6. Württemberg huszárezreddel a magyar felkelőkhöz. Sípos Ferenc — mint láttuk — 1848 nyarán Nyírmihálydiban jegyzősködött, a helyi nemzetőrség második alhadnagyaként tevékenykedett, majd szeptember elején bevonult a Szabolcs vármegyei nemzetőr zászlóaljhoz. Bona Gábor azzal oszlatta el kételyeimet, hogy bár a szolgálati lap úgy tünteti fel, mintha Sípos Ferenc 1845-től folyamatosan a 6. Württemberg huszárezrednél tartózkodna, elképzelhető, hogy — talán betegség miatt — hosszabb időre szabadságolták, s így tartózkodhatott 1848 nyarán Nyírmihálydiban, sőt állást is vállalhatott. Más esetben is tapasztalta, hogy a szolgálati lapból nem derült ki az eltávozás, az illető mégis huzamosabb ideig otthon tartózkodott, sőt közéleti tevékenységet fejtett ki! Ebben már-már megnyugodtam, de mindent halomra döntött a nyírmihálydi református egyház jegyzőkönyvének az a bejegyzése, hogy Sípos Ferencet 1845. május 18-án presbiterré választották, és 25-én fel is esküdött.

37 Az alapkönyvben az áll, hogy Sípos Ferenc szolgálatát a 6. számú Württembeg huszárezrednél 1845. május 14-én kezdte meg közlegényként — önként szerződött tíz évre. A néhány 30 Lásd a 4. sz. mellékletet! 31 Bona, 1999. 153. 32 MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 3. köt. (temetés) 21. 33 1852. március 12-én Sípos Ferenc jegyző keresztapaként szerepel (a keresztszülők foglalkozását, ezt az egy esetet kivéve, az anyakönyvben nem tüntetik fel); MOL, Filmtár A 2540. doboz. 4. köt. (keresztelés) 13-14. 34 Uo. (esketés) 11-12. 35 Uo. (temetés) 117-118. 36 Kriegsarchiv, Wien. Grundbuch 6-tes Husaren Regimentes, 1850-1860. év 10. füzet 153. 37 A nyírmihálydi református egyház jegyzőkönyvei, 1816-1868. 30., 93.