Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Sípos Ferenc: Adalékok a 48. zászlóalj történetéhez (Vállaji Sípos Ferenc katonai pályájának dokumentumai)

nap eltérést úgy is magyarázhatnánk, hogy Sípos Ferenc május 14-én felcsapott ugyan huszárnak, de a toborzóktól pár nap haladékot kapott, hogy ügyes-bajos dolgait rendezze, hisz alakulata messze, Galíciában állomásozott. (Ez a feltevés persze merő képtelenség: szökéstől tartva ilyen engedményt nem adnak!) Ha így lett volna, a presbiteri választást nincs értelme elfogadni, hisz tíz évig szülőhelyétől távol kell élnie, nem tud befolyással lenni az egyházi közügyekre! Sípos Ferenc azonban nemcsak elfogadta a megbízatást, hanem örömében még azt is felajánlotta, hogy ezentúl annyi papbért fizet az egyháznak, amennyit elhunyt atyja fizetett, jóllehet, mint legényember erre nem lenne kötelezhető. Ezt a nagylelkű bejelentést nyomban jegyzőkönyvezték is!

38 így még érthetetlenebb a dolog. Sípos Ferenc szerelmi bánatból vagy egyéb csalódásból hirtelen ötlettel huszárnak áll, tíz évre még a hazáját is elhagyni készül, a nyírmihálydi református egyház szolgáltatásaira jó darabig nem lesz szüksége, ő mégis fizetni akar! Már egy éve Galíciában kellene lennie, de — a jegyzőkönyv tanúbizonysága szerint — még 1846. április 5-én és november 29-én is Nyírmihálydiban tartózkodik!

39 A nem egyező adatokra csak egy magyarázat lehet: Nyírmihálydiban két Sípos Ferenc élt, az egyik 1845-től a Württemberg huszárezrednél szolgált egészen a szabadságharc bukásáig, majd 1851. április 15-től 1855. december 31-ig, tartalékba helyezéséig (a vállalt tíz évet tehát letöltötte!), a másik csak 1848-ban kezdte katonai pályáját: tagja lett a nyírmihálydi nemzetőrségnek, majd a Szabolcs vármegyei nemzetőr zászlóaljnál (a későbbi 48. zászlóaljnál) folytatta és a Bocskai gyalogcsapatnál (a későbbi második 52. zászlóaljnál) fejezte be szolgálatát. Az egyiknek tudnia kellett németül, hisz a vezénylési nyelv 1848 előtt német volt, a másik csak magyarul beszélt!

40 Az egyik mindvégig közlegény maradt, a másik főhadnagy, segédtiszt lett. Igazolható-e adattal a fenti feltevés?! Valóban két, szinte azonos életkorú Sípos Ferenc élt Nyírmihálydiban?! A református anyakönyv tanúbizonysága szerint igen! Ráadásul rokonok, másod-unokatestvérek •— vagyis szüleik unokatestvérek, nagyszüleik pedig testvérek — voltak. Az a Sípos Ferenc, aki a 6. Württemberg huszárezrednél szolgált huzamosabb ideig, 1825. január 18-án kapta a keresztségben a Ferenc nevet, apját Andrásnak, anyját Dibáczi Évának hívták.

41 Sajnos a születés időpontja nincs feltüntetve; bár általában a keresztelést egy-három nappal később szokták tartani, rendkívüli esetben talán 3 hetes csúszás is megtörténhetett: Sípos Ferenc feltehetően 1824. december végén látta meg a napvilágot. Édesapját 1830. október 14-én vesztette el.

42 Testvérei közül feltehetően csak az 1827. április 14-én megkeresztelt Mária

43 érte meg a felnőttkort. Édesanyjával, húgával nem fért össze?! Beleunt a gazdálkodásba?! Szerelmi bánat érte?! Nem tudjuk, mi okból csapott fel huszárnak, hagyta el 1845-ben a szülőföldjét. Mint ahogy azt sem tudjuk, hogy hazajött-e Nyírmihálydiba 1856-ban, a tartalékba helyezése után. Házasságkötéséről, haláláról 1895. szeptember 30-ig — ezen időpontig számítottak az egyházi anyakönyvek államilag érvényes közokiratoknak — a nyírmihálydi református anyakönyvekben nincs adat. 38 Uo. 93. 39 Uo. 95-96., 98-99. 40 Lásd a 4. sz. mellékletet! 41 MOL, Filmtár A 2539. doboz. A nyírmihálydi református egyház anyakönyvei, 2. köt. (keresztelés) 32. 42 Uo. (temetés) 20. 43 Uo. (keresztelés) 39.