Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Sípos Ferenc: Adalékok a 48. zászlóalj történetéhez (Vállaji Sípos Ferenc katonai pályájának dokumentumai)

fiatalemberre: 1845. május 18-án a református egyház presbiterének választották meg,

21 a község jegyzője lett, majd az 1848-ban Nyírmihálydiban szerveződő nemzetőrségnél a második alhadnagyi rangot kapta.

22 Ez a népszerűség indította el a katonai pályán. Ugyanis Szabolcs vármegye — felsőbb megkeresésre — önkéntes, mozgó nemzetőr zászlóalj szervezésébe kezdett. Az eddig otthon szolgáló nemzetőrök nem szívesen hagyták el szülőföldjüket, vonakodtak egy olyan alakulatba beállni, amely az ország bármely pontján bevethető! Markos László szolgabíró 1848. augusztus 18-án jelent meg Nyírmihálydiban, hogy a községre kivetett hat nemzetőrt összeírja. Nem akart jelentkezni senki. Kínos pillanatok következtek. A visszalépések után Sípos Ferenc második alhadnagy került a figyelem középpontjába: ő már szégyellt meghátrálni, igent mondott. Ennek hatására még négyen — rokonai, barátai —jelentkeztek. Végül sikerült megtalálni a hatodik jelöltet is. (Mindez csak feltételezés, Sípos Ferenc visszaemlékezéseiben szűkszavúan beszél a történtekről, nehéz búcsúról ír, úgy érzi, számkivetetten kell távoznia; társai később megbánták jelentkezésüket, nem akarták letenni az esküt!)

23 Markos László szolgabíró augusztus 20-án Szakolyból küldte el jelentését az első alispánnak: a Nádudvari járás harmadik szakaszában (Balkány, Szakoly, Gelse, Mihálydi, Nyíradony és Mártonfalva) összeírta az új alakulat 43 nemzetőrét.

24 Sípos Ferenc elbúcsúzott a rokonaitól, kevés vagyona gondviselését nővérére és vejére bízta, majd társaival szeptember 4-én szekerekre szállt — összegyűlt a fél falu, fájó volt a búcsú —; énekelve vágtattak Kalló felé.

25 A vármegye székhelyén egybesereglett nemzetőrök szeptember 10-én tették le az esküt, egy évre vállaltak szolgálatot, amely 1848. augusztus elsejétől számítódott.

26 Az új alakulat tisztjei Szabolcs vármegye régi, előkelő, ismertebb, a közéletben szerepet játszó családjaiból kerültek ki. A Vállaji Sípos család ekkor még nem tartozott ebbe a körbe: a Szatmár vármegyéből áttelepülők közül először Sípos Ferenc ükapja, János igazolta nemességét Szabolcs vármegyében 1725-ben.

27 Azóta csak két vármegyei esküdt került ki soraikból.

28 Sípos Ferenc tehát nem számíthatott tiszti rangra, ha tekintettel voltak jegyzői gyakorlatára, ha századánál szükség volt írnokra, kinevezhették őrmesternek, de az is lehet, hogy közvitézként kezdte katonai pályáját. 1849. május 28-ig szolgált a Szabolcs vármegyei nemzetőr zászlóaljnál, s az abból alakult 48. honvéd zászlóaljnál. Ekkor Görgei Artúr őrmesterből hadnaggyá és segédtisztté nevezte ki (a rendfokozatot és az illetményt május 16-tól számítva), s áthelyezte a Bocskai gyalogcsapathoz.

29 Itt 1849 július elsejétől kapta meg a főhadnagyi rangot — Klapka György július 7-i megerősítésével —, továbbra is segédtiszt maradt. Ekkor már harcedzettnek számított: 18 összecsapásban vett részt; ott volt a 48. zászlóalj valamennyi, és a Bocskai csapat 21 A nyírmihálydi református egyház jegyzőkönyvei, 1816-1868. 30., 93. (A jegyzőkönyvek Nyírmihálydiban a református egyház gyülekezeti termében találhatók.) 22 Lásd az 1. sz. mellékletet! 23 Lásd az 5. sz. mellékletet! 24 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár (a továbbiakban SZSZBML), IV. B. 106. Szabolcs vármegye alispánjának iratai (a továbbiakban IV. B. 106.), 2. doboz 5. tétel. 25 Lásd az 5. sz. mellékletet! 26 Lásd a 4. sz. mellékletet! 27 MOL, Filmtár B 1109. doboz. Cathalogus nobilium armalistarum comitatus de Szabolcs, 1725. 3.; SZSZBML, IV. A 1/b. Szabolcs vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Közgyűlési iratok. Fasc. 27. No. 24., 25. 1726. 28 MOL, O. 69. Acta post advocatos. Sípos Péter iratai. Reversales S. Fasc. 129. No. 97. 4. irat. 29 Lásd a 2. sz. mellékletet! (Más adat szerint az előléptetés és az áthelyezés már május 25-én megtörtént. Lásd a 3. sz. mellékletet!)