Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Fodor István: A vajdasági levéltárak az ezredfordulón (különös tekintettel a zentai Történelmi Levéltár tevékenységére)

A több mint három és fél évtizedes helytörténeti feltáró munka egyik fontos állomásához érkeztünk 1998-ban. Zenta monográfiája első kötetének kézirata, mintegy ötszáz oldalon elkészült.

3 A kötet a legrégebbi időktől a Trianonig tartó időszakot öleli fel. Jelenleg a nyomdai előkészítést végezzük saját erőkkel. Itt kell megjegyezni, hogy a magyarországi források feltárását és a korszerű számítógépek beszerzését az utóbbi négy évben az Illyés Közalapítvány is támogatta. A számtalan képeslap, katalógus, bibliográfia, várostérkép mellett monográfia, illetve Zentai Füzeteket adtunk ki. (Ezek jegyzékét a tanulmány végén közlöm.) A helytörténeti kutatások és a kiadói tevékenység mellett történelmi vetélkedőket szervezünk, történelmi játszótáborok kivitelezésében segítünk, közös helyismereti programok megvalósításán dolgozunk. A most folyó legnagyobb vállalkozásunk a Magyar helyismereti kutatások a Vajdaságban 1945 és 1995 között címet viseli. Az elképzelés megvalósításában legfőbb partnerünk a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság (JMMT), amellyel karöltve még 1992-ben a Hogyan tovább a háború után? elnevezésű kerekasztal-beszélgetés keretében a vajdasági helytörténetírásról tartottunk egy tanácskozást Zentán. Akkor kilenc pontban foglaltuk össze a legfontosabb teendőinket.

4 Ezek közül néhány már veszített időszerűségéből, de az első helyen meghatározott feladat: a vajdasági helytörténetírás második világháború utáni eredményeinek számbavétele ma is folyamatban van. A felmérés tárgya A helyismereti kutatás „végterméke" a legtöbb esetben valamilyen írásmű. Ezért első lépésként a vajdasági magyar, illetve magyarságra vonatkozó helyismereti kiadványok számbavételét, bibliográfiai feldolgozását kezdtük meg. Ez a felmérés egy több szakaszos, hosszabb idő (néhány év) alatt megvalósítható tevékenység. A Magyar helyismereti kutatások a Vajdaságban 1945 és 1995 között elnevezés alapvetően meghatározta a munka terjedelmét. Az időbeli behatárolás nem képezte vita tárgyát, de döntenünk kellett arról, hogy csak a helytörténeti vagy a helyismereti kiadványokat is nyilvántartásba vesszük-e. A probléma könnyebb megértése érdekében A helytörténetírás módszertani kérdései

3 című kiadványból idézem a helytörténetírás tárgyára és módszerére vonatkozó részt: „Az egyik, és ezt nevezhetnénk klasszikus értelmezésnek — főként a német Ortsgeschichte illetve Territorium-geschichte mintájára helytörténeten adott helység vagy vidéke históriája egészének, esetleg egy részének feltárását érti. Klasszikus műfaja a helységtörténet (falu, illetve várostörténet), módszere az adott helység lehetséges forrásanyagának teljes feltárása... olyan teljes átfogásra törekvő fejlődésvizsgálatok folytatása, amilyenek csupán a helyhez kötött, a helyi keretek között kialakult szerves kötelékekkel egybefűzött társadalmi képletek és intézmények mikrokozmoszainak mozgásterében végezhetők el... E klasszikusnak nevezett meghatározás mellett 3 Eddig csak Magyarkanizsa monográfiájának első kötete jelent meg 1995-ben, ez 1848-ig öleli fel a város történetét. 4 Hogyan tovább a háború után? A JMMT és a Magyar Szó tribünciklusának dokumentumai 1992/93. Magyar Szó, Újvidék, 1993. Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság, 103-117. 5 Stier Miklós - Szász Zoltán: A helytörténetírás módszertani kérdései. Új- és legújabb kor (Helyismereti kutatók kézikönyvei sorozat). Országos Széchenyi Könyvtár, Könyvtártudományi és Módszertani Központ. Bp., 1980. Népművelési Propaganda Iroda 1-17.