Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Fodor István: A vajdasági levéltárak az ezredfordulón (különös tekintettel a zentai Történelmi Levéltár tevékenységére)

létezik a helytörténet értelmezésének másik felfogása is, amely a helytörténet hagyományos kérdésfelvetéseit elvetve nem ragaszkodik az adott terület története mindenoldalú feldolgozása szükségszerűnek való beállításához, hanem lényegében az egyes történeti jelenségek teljes feltárását szorgalmazza a lehető teljes forrásanyag alapján, a lehető teljes részletességgel. " Mindkét meghatározás az adott hely históriájának vagy történeti jelenségeinek feltárását és feldolgozását helyezi a középpontba. A különbség csak annyi, hogy a feldolgozás komplex vagy parciális. Az előző definíciók túlságosan szűk keretek közé szorították volna felmérésünket, ugyanis a Vajdaságban a címben jelzett időszakban megjelent kiadványok közül csak néhány nevezhető nagy jóindulattal komplex falu- vagy várostörténetnek. Az egyes történeti jelenségek teljes feltárásának igényével megjelentetett helytörténeti munkákból már többet tudunk felmutatni. Ha csak a helytörténeti kiadványok számbavételét végezzük el, akkor kimaradt volna bibliográfiánkból sok értékes helyismereti kiadvány, például a természettudományok területéről Guelmino János vagy Rácz Vince munkái Zenta és környéke élővilágáról, éghajlatáról, talajtani viszonyairól. Ezért fordultunk a helyismeret felé. A Könyvtáros kézikönyve

6 című kiadvány szerint a helyismereti gyűjteménybe tartoznak a történelmi, irodalmi, művészeti, néprajzi jellegű kiadványok (a múltban főként ezek voltak az érdeklődés homlokterében), de gyűjteni kell a természet világára és a gazdasági élet minden ágára vonatkozó irodalmat. Itt fontos szerepe van a különféle beszámolóknak és jelentéseknek is. Igen lényeges az intézmények, szervezetek, egyesületek irodalmának megőrzése. A helyismereti gyűjtemény részét képezik még az életrajzok, életrajzi adatok — akár kéziratos formában is. Alapvető fontosságú a helyi sajtó, iskolai értesítők és minden periodika-féleség gyűjtése. A kisnyomtatványok közül a röplapok, műsorfüzetek, plakátok nélkülözhetetlenek. Minél teljesebb térképgyűjteményre van szükség. A vajdasági könyvtárosok számára az újvidéki Matica srpska által kiadott útmutató

7 a helyismereti anyagok közé sorolja még a zenei anyagot (hanglemez, CD-lemez, hangkazetta), a videofilmeket és a levéltári anyag nagy részét is. A sokrétű helyismereti anyag felmérése nem volt célunk, a rendelkezésünkre álló erőkkel, idővel és anyagiakkal ez megoldhatatlan feladatok elé állított volna bennünket. A írásos művek tekintetében is megszorításokra kényszerültünk. A feldolgozás tárgyát csak a könyvek és brosúrák képezték, és nem vettük tekintetbe azokat a helyi kiadványokat, amelyek nem a vajdasági magyarsággal foglalkoznak. Azok a helyismereti kiadványok sem kerültek bele a bibliográfiába, amelyeket nem a Vajdaság területén adtak ki — mivel a terv a vajdasági helyismereti kutatások vizsgálatát tűzte ki célul, részben a helyismereti kiadványok, részben tanácskozások útján. A gyűjtőterület A gyűjtőterület kijelölése több szempont figyelembevételével történt. Alapkövetelménynek tartottuk, hogy egyaránt felöleljük a tömb- és szórványmagyarságot, valamint a korábban jelentős szellemi központokat, a magyarok pillanatnyi lélekszámától függetlenül. Ezt a munkát 6 Sallai István - Sebestyén Géza: A könyvtáros kézikönyve, Bp., 1965. 625-629. 7 Opsta uputstva za rad u zaviéajnoj zbirci u bibliotekama SAP Vojvodine. Novi Sad, Izdanje Matice srpske.