Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

lelkiismerettel mondhatom, ha a közönség szeretete meg nem győzött volna, a szegődött bérért ezt a munkát fel nem vállaltam volna. ""' Az ügy további folyását nem ismerjük, mert az 1786-1790. február 8-ig a II. József rendeletére német nyelven írott iratokat az 1790. évi első közgyűlés megsemmisíteni rendelte, a megyei törvényszék (judicium subalterum) kivételével, aminek lelkiismeretesen eleget is tettek.

140 Azt viszont tudjuk, hogy folytatta munkáját, 1786. november 6-án befejezte a huszonkettedik jegyzőkönyv regesztázását. Ugyanaz év december 18-án pedig az Elenchus politicus III. kötetének végén feljegyezte, hogy neki semmi útbaigazítást nem adtak 1767-ben a rendezésre. „Aki tehát ezeket olvasni fogod, emlékezzél meg rólam, aki nekedjót akartam. És az aktákból eléggé meggyőződöl, hogy nem annyira a bérért, hanem az utódok számára jól akartam munkálkodni. Mert az én munkámmal felér a huszadik esztendő munkájának 3000forintja, hogy ez idő alatt Ung és Szatmár vármegye levéltárait rendbe raktam? Sajnálom, hogy ahogy akartam, nem tudtam bevégezni, a régi ügyek változandósága nem engedte. Ez idő alatt megépítettem Kallóban Szabolcs vármegye házát, amely sok időmet vett el és sok zaklatást okozott. Mindezek jutalma az Úristen kegyelmében van. Sem a munka, sem az idő, sem a pénz miatt nem bánkódom. A levéltár lajstromozását megkezdettem 1767. szeptember 11-én, ezeket jegyeztem 1786. december 18-án. "

Uí Ez a bejegyzés több mint fél évig tartó huzavona után született meg. Ekkor már a II. József által életbe léptetett új igazgatási és igazságszolgáltatási rendszer, és az azt ellenőrizni hivatott felügyelet véget kívánt vetni a korábbi laza és rendetlenséggel járó iratkezelésnek. A helytartótanács 1786. június 20-án megjelent 26 523. számú rendelete ügyintézés és iratkezelés szempontjából két ponton jelentett újítást. A 4. pont szerint „minden igazgatási (politica objecta) ügyet el kell különíteni a bíróságiaktól (juridica), és a megyei tisztek egyedül az igazgatási ügyek intézésébe avatkozzanak be. " Ennek megfelelően „ mivel az igazgatási ügyek a bíróságiaktól elválasztandók, minden megye levéltárában a törvényszéki iratok elkülönítendök, és a kerületi tábla (districtualis tabula) levéltárába soroztassanak be. " (12. pont)

142 A rendeletből csupán a levéltár és rendezése további sorsát érintő részt emeltük ki. Mélyebbre ható intézkedése is volt, hiszen a megye autonómiáját jóformán megszüntette, a rendszeres időközökben megtartandó kongregációk a központi intézkedések végrehajtásával foglalkoztak. A Nagyváradon székelő kerületi főispán ellenőrző hatásköre több megyére és Debrecen szabad királyi városra is kiterjedt, s gróf Teleki Sámuel ezt igen komolyan vette. 139 Tájékoztatás, miként szerződött Szabolcs megye levéltárának lajstromozására Schemberger Ferenc. Uo. 1786. okt. 11. A lehúzott szöveg: „ És mivelhogy ilyen sürgős a levéltár rendezése befejezése, legyen, ahogy tetszik. De annak befejezését az én költségemre nem találom igazságosnak. De ha mégis elkerülhetetlen, a közérdek azt követeli, hogy az én költségemre fejeztessék be, szívesen beleegyezem, nehogy a közérdek valami romlást szenvedjen, másfelől szüleimnek és elődeimnek, hazám polgárainak példáján okulva, miután a köz java azt követeli, nemcsak a törékeny javakat, hanem az életemet is ráteszem, és arra szentelem. Schemberger Ferenc, Szabolcs vármegye esküdt lajstromozója." (Pecsét) 140 Uo. 1791. máj. 27. Hriankay János levéltáros (archivarius) jelentése. 141 IV. A. 1. 1226. raktári szám 142 IV. A. 1. Fasc. 18. No. 86. 1786.