Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)
Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)
A levéltár ügyét érintő első intézkedése az, hogy az akkor már majdnem kész vármegyeházában levő levéltárról és börtönökről kért jelentést a hétszemélyes tábla részére.' 43 Az kétségtelen, hogy Teleki főispán kezdettől fogva szinte hetenként foglalkozott a levéltár ügyével. 1786. július 31-én — tehát az igazgatási rendszer életbe léptetése után egy hónappal — a hétszemélyes tábla leirata nyomán megállapította, hogy „a levéltár aktái nagyrészt most is rendezetlenek " Ezért Schemberger Ferenc a megkezdett rendezést november l-re fejezze be, a jegyzőket pedig rá kell szorítani, hogy az 1768 utáni iratok lajstromozását azonnal indítsák meg. 144 A megyének a főispán rendeletére tett válaszából kiderül, hogy a regestratort (Schemberger Ferencet) a megállapodás az 1767. évvel bezárólag levéltárban lévő iratok rendezésére kötelezte. De 1768 után a jegyzők az aktákat lajstromozás nélkül rakták le, és az azóta felgyűlt rendezetlen, regisztrálatlan iratmennyiség a levéltárnak közel egyharmadát teszi. De azok előírt módon való rendezése az új követelmények mellett már lehetetlen lesz. A hétszemélyes tábla augusztus 1-én érkezett normája szerint való rendezésre egy alkalmas személy felfogadását engedélyezi. 145 A hétszemélyes tábla által kiadott utasítás négy pontban részletesen szabályozta a lajstromozott és lajstromozatlan levéltárak bírósági aktáinak rendezését. A régebben lajstromozott aktákat nem kell az új norma szerint újra rendezni (1. pont). Ha van esküt tett levéltáros, a régi esküje érvényben marad, az új regestratornak a minta szerinti esküt kell letenni (2. pont). Ha a bírósági akták az igazgatásiakkal egy prothocollumban vannak bejegyezve, másolatokat kell készíteni róluk, és a jegyzőkönyvbe jegyzések idő- és számrendjében elkülönítve kell lajstromozni (3. pont). A bírósági akták már meglévő lajstromairól másolat készítendő a hétszemélyes tábla levéltára számára (4. pont). A megye közgyűlése augusztus 8-9. üléséből jelentette, hogy 1767 óta folyik az iratok rendezése, eddigi az 1756. évvel bezáróan az iratok rendben vannak, 9 kötet tárgylajstrom (elenchus) és 2 kötet helymutató (index localis) van kész, hátra van még 9 év iratainak lajstromozása, de azzal november l-ig nem tud elkészülni. „Az 1768. év utáni iratok rendezését Schemberger nem vállalja, a tizenegy kötet lajstrom lemásolása csak megfelelő számú írnok alkalmazásával készülhet el november l-re. Teleki Sámuel a hétszemélyes tábla leirata 143 „A Pozsonyban székelő legfelsőbb törvényszék a hétszemélyes tábla volt. Intézkedéseit részben a kerületi főispán, de sok esetben közvetlenül a judicium subalternum (megyei törvényszék) révén juttatta el a megyei igazgatáshoz, amelynek első embere az alispán volt. A leiratra tett jelentés szerint a levéltárnak három helyisége volt. A levéltáros szállása mellett két teremszerű helyisége volt. A nagyobbik mai mérték szerint 9x8 m, igen magas (4-5 m) terasz az északi oldalon. Ehhez dél felöl csatlakozott egy kisebb (5,5x3,7 m), de csak 3,7 m magasabb helyiség. Az emeleten is volt még kisebb szoba, amelyek korábban konyhák voltak. " IV. A. 1. Fasc. 39. No. 4. 1786.; A korábbi főispánok nem sok gondot fordítottak az iratkezelés ellenőrzésére, a kongregációk ide vonatkozó intézkedései eredményét fentebb láttuk. Pedig már az 1764-65. országgyűlés — igaz, hogy egyetlen mondattal — a hiteles helyek levéltárai lajstromozása kötelezővé tétele mellett a megyei főispánok és a megye közönsége (universitas) kötelességévé tette a felügyeletet. A megye irataiban nem találunk utalást arra, hogy Schemberger két évvel későbbi megbízatása e törvény nyomán született volna meg. CJH, 1764-65:44. tc. 144 IV. A. 1. Fasc. 26. No. 4. 1786. 145 Uo. 146 Uo. A nyomtatott formában közölt lajstromozási utasítást, az 1768-1786. évi iratok rendezésének ismertetése során később közöljük.