Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Előadások 1848–1949-ről - Czövek István: A magyar 1848–49 és Európa

Londonban Metternich szalonjának állandó látogatója lett az angol tory arisztokrácia Wellington herceggel az élen, de megfordultak ott a whig-kormány tagjai is, köztük Palmerston. Politikai barátsága Disraelivel szintén erre az időszakra esik. Egyébként az angol főváros ekkor egyfajta emigrációs gyülekezőhelyként is funkcionált. Metternichet itt Londonban, majd később Brüsszelben Guizot és Thiers éppúgy felkereste, mint a porosz trónörökös vagy a fiatal Bismarck, továbbá a belga király, a holland királynő. Metternich kapcsolatai a szentpétervári kormánnyal és magával Miklós cárral ugyancsak nem szűntek meg 1848. március 13. után. Nesselrode-nak így ír: „Jelenlétem Angliában nincs haszon nélkül. Tudtam, hogy ennek az országnak egyik hibája, hogy nem tudnak semmiről, ami az Egyesült Királyság határain túl történik, ...az angolok szelleme helyes irányban halad; ők azóta már meg tudják érteni az igazságot; az erre képes embereknek meg kell mondani azt, és én meg is tudom mondani. "

n A Miklós cár személyébe vetett hitét a következőképpen foglalja össze: „Harminc éve annak, hogy szerencsés voltam öt személyesen megismerni. Mindig hűnek láttam őt önmagához; remélem ő sem tagadja meg tőlem ugyanezt. "" Az orosz cár azonban Metternichet nem csak morálisan támogatta. Amikor a herceg vagyonát Ausztriában zárolták, hatalmas összeggel, 100 000 rubellel segítette londoni tartózkodását. Az osztrák exkancellárnak angliai, majd belgiumi tartózkodása idején egyik fő törekvése volt, hogy a magyarok ügyét Európában minél negatívabb színben tüntesse fel. Aberdeennek írt levelében megfogalmazza: „A világ van válságban. Vajon lord Palmerston sejtette ezt?" Majd így érvel: „ a Monarchiának nagy központi birodalomnak a fennmaradása az európai hatalmak közvetlen közös érdeke, amelyet támogatniuk kell. "'

9 Lord Aberdeen jó kapcsolatot teremtett Metternich számára a legjelentősebb angol sajtónagyhatalommal, a Times-szal. Befolyása erre, a legolvasottabb brit újságra oly mértékben érvényesült, hogy azt a liberális közvélemény 1849-ben „az osztrák diplomácia sajtóorgánumának nevezte".

20 Metternich két ultratory politikussal, E. Cheney-vel és T. Twiss-szel folytatott beszélgetése során részletesen kifejtette nézeteit a kontinensen zajló változásokról. Az olasz és német egység létrejöttét egyaránt lehetetlennek tartotta. A magyar forradalom ellen az egyetlen megoldásnak az intervenciót tartotta, s ennek kapcsán méltatta a cár bölcsességét s hibáztatta Palmerston politikáját.

21 Továbbá kifejtette: „ a császár minden, Bécs semmi"}

2 Annak érdekében, hogy a bécsi kormányzattal szoros kapcsolatot tartson fenn, kihasználva az ultra konzervatív Wellington kínálta lehetőségeket, annak bizalmas emberét, Halkért kapitányt, a kamarilla legbefolyásosabb tagjához, gr. Bombelleshez küldte. 1848-49-ben a nagyhatalmak szempontjából az egyik legfontosabb terület a Habsburg Birodalom, ezen belül Magyarország volt. Két okból is: egyrészről Magyarország megpróbált önálló politikát folytatni, másrészt a forradalmi sikerek miatt szükségessé vált az orosz intervenció. 17 Andics, 1975. 288. 18 Uo. 19 Uo. 289. 20 Uo.290. 21 Uo. 291. 22 Uo.