Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

amely bővülést és az ügyintézés mind szélesebb körű bürokratikussá válását a központi kormányszékek fokozódó igénye indította el. De nőtt a központi kormányszékek ellenőrző szerepe is, amely főleg abban nyilvánult meg, hogy leirataikra rendszeres és érdemi válaszokat vártak a kongregációktól. E tekintetben lényegbevágó intézkedést az 1763. szeptember 5-7. között tartott kongregáción alkotott statútum tett elsőként." A helytartótanács által elrendelt vizsgálat során a kerületi biztosból, egy tagból, a jegyzőből álló bizottság az év tavaszán beadott jelentése tizenhat pontban foglalta össze az ügyviteli hiányosságokat, és tett javaslatot a megszüntetésükre. A javaslat szerint a kongregáció és a sedes judiciaria ülései időpontját világosan el kell választani. A civilis processusok tárgyalása mindig megelőzi a büntetőperekét. A szolgabíró az általa hozott határozatokat a per folyamán a peres feleknek mindig hiteles formában, pecsétje alatt adja ki. A befejezett pereket lajstromokkal együtt adják be, azért hogy később „aprothocollumokból hiteles kiadványként érvényes legyen. A generális ésparticularis gyűléseken hozott végzéseket jegyzőkönyvbe kell írni, és minden ülés végén felolvasni. A hiteles kiadványok elkerülésére tartassék pecsételő ülés (sedes sigillatoria). " A hiteles iratok kiadása ezután a jegyző és az aljegyző kötelessége.

100 A megmaradt akta nem árulja el, de a bizottság is tárgyalta a levéltár létrehozásának szükséges voltát — amely évtizedeken át tárgya volt a gyűléseknek, de végleges megoldást mind ez ideig nem sikerült találni. Ismét felmerült, hogy a regesztázás nélküli régi akták és levelek miatt a vármegye sok családjának az ügye a sötétségben lappang. Tudjuk, a hely- és névlajstromozás végrehajtása még mindig hátra van. De a hely is hiányzik ennek végrehajtására. Ezért a vármegye házában négy szobát kell e célra adni vastáblás ablakokkal.

101 Ez a határozat tekinthető a levéltár alapító iratának. Többrendbeli kísérlet után a XVIII. század talán legképzettebb regestratora e határozat nyomán kezdte meg munkáját. VI. A központi államhatalmi szervezetek megszerveződése és a hivatali írásos ügyintézés mértékének növekedésével nőtt az iratok megőrzésének igénye is. Az 1729:25. tc. rendelkezése arról intézkedik, hogy a megyei bírák és tisztviselők irataikat kötelesek a megyei levéltárba leadni.

102 Az előző fejezetben említettük, hogy ebben a tekintetben már korábban Szabolcs megye is szükségesnek látta az intézkedést, anélkül azonban, hogy az átadáson kívül a továbbiakban valamit tettek volna. Az átadott iratokat a kisvárdai vár egyik helyiségében tartották, a róluk való gondoskodás a jegyző, majd a másodjegyző kötelessége lett volna. Erről tanúskodik Monkovics Mihály jegyző 1725. július 11-én jegyzőkönyvben is megörökített előterjesztése: * IV. A. 1. Prot. 23. fol. 1-12. 1763.; Fasc. 64. No. 220. 1763.; A statútum létrejötte egy, a helytartótanácshoz beadott folyamodásnak köszönhető. A megyei igazgatás alakulása ugyan döntő mozzanat a levéltár létrehozásában, de a tanulmány kereteit szétfeszítené, ezért mellőzzük a létrejötte körülményeinek részletes tárgyalását. )0 IV. A. 1. Prot. 23. fol. 1-12. 1763.; Fasc. 64. No. 220., 221. 1763. 11 IV A. 1. Prot. 22. fol. 552. 1763. 12 CJH, 1729:25. tc. A helytartótanács 1731-ben az eddigi tapasztalatok alapján számon kérte, hogy a szolgabírák az 1729:31. tc. által elrendelt évenkénti iratleadást teljesítik-e. IV. A. 1. Fasc. 32. No. 131. 1731.