Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

„ Minthogy a vármegye minden oklevele, ügyirata az őrzőhelyen (conservatorium) vagy jegyzőkönyvben (prothocollum) eddig minden lajstromozás (regestratio) nélkül létezett, mivel a jó rend is követeli — annak megőrzését a jegyzőkönyvek is segítik —, hogy azokat mind jó rendben tartsák, e vármegye jegyzőkönyveit a kívánt rendbe rakják és a jegyzőkönyvekben vezetett akták lajstromoztassanak. " A munka elvégzésére az első alispán elnöklete alatt a megye előkelő nemeseiből álló bizottságot állítanak fel nyolc taggal. A jegyző és a megyei prókátor (fiscalis procurator) az alispán segítségével ügyeljenek arra, hogy a megye ide vonatkozó rendelkezéseit végrehajtsák.

103 Két év alatt nem sok történt a határozat végrehajtására, mert az 1727. március 27-én Petneházán tartott kongregáció megállapította, hogy a megye közönségét és az egyes családok ügyeit érintő iratok „a megyék jegyzőkönyveiben és levéltárában a legnagyobb rendetlenségben vannak elhelyezve, és most már a jegyzőnek halála miatt zárva is vannak. " Azért egy előző határozat szerint négy táblabírót (tabulae judiciariae primarii assessores) köteleznek arra, hogy az eskü letétele után az aktákat vizsgálják felül, válogassák szét és foglalják jegyzékbe. Négy segítőt is állítanak melléjük, egyikből később jegyző lesz. Az alispán és a táblabírák napidíját 3 forintban határozták meg. A segítőknek a következő közgyűlés egy-egy rénes forint napidíjat szavazott meg.

104 A rendezés azonban aligha haladhatott előre, mert a következő két évtizedben többször megújított rendelkezés ellenére 1746-ban a kancellária leirata azt állapította meg, hogy a pereskedő családoknak nagy hasznára lenne, ha a megyék levéltáraiból hiteles kiadványokat kaphatnának.

105 A levéltárrendezés ügyét 1747-ben a gróf Batthyány Ádám kamarai elnöklete alatt működött királyi biztosság mozdította meg. Ez a bizottság a megyei ügyintézés hiányosságai miatt beadott panasz nyomán jött a megyébe, és valóban meg is állapította és 19 pontban össze is foglalta azok megoldására végzett vizsgálatokat. A megvalósítandó intézkedésekre tizenhat pontba foglalva adott utasítást. Ennek első pontja arról szólt, miként kell elkészíteni a jegyzőkönyveket, a tizenhetedik pedig arról, hogy a vármegye levéltárát rendezni kell. „Miután a köz- és a magánemberek joga megköveteli, bizottságilag elrendeljük, hogy a jegyző, akinek hivatalból kötelessége, gondoskodjék arról a levéltár rendezéséhez az előzetes tervezet kidolgozására, a közgyűlés általi jóváhagyásra vagy módosításra elkészítendő tervezet kidolgozásával megbízott Erős Gábor szolgabíró, a már elhatározott rendezés céljára az alispán által kifizetendő 600, a segítőinek járó 300forintot csak akkor vegye fel, ha két év leforgása alatt kötelezheti munkával a rábízott feladatot végrehajtja. "

m A következő év elejére az alispán (Jármy Ferenc), a jegyző (Csákányi Tamás) és Erős Gábor szolgabíró által kidolgozott rendezési tervezet elkészült. A tervezet szerint az iratokat fasciculusokba két kemény kartonlap közé kell helyezni, a fasciculusokat szekrényekbe kell rakni. A szekrényeket fenyődeszkából kell készíttetni. Az aktákat tartalmuk szerint csoportosítani kell. A közgyűlések aktáit, minden egyes közgyűlést a hovatartozó iratokkal külön-külön rendezve regesztázzanak az iratok tartalma szerint. Elkülönítve rendezendők az országos (országgyűlési, regnicolaris) iratok, róluk elenchus készítendő. Elkülönítik a házi- és hadipénztári iratokat, repartitiókat, összeírásokat, számadásokat. Elkülönített csoportokat alkotnak a IV. A. 1. Prot. 19. fol. 56. 1725. IV. A. 1. Prot. 19. fol. 120., 122., 144. 1727. IV A. 1. Fasc. 44. No. 360. 1743.; Prot. 20. fol. 275., 276., 293., 376., 387. 1743. A bizottság munkájában a központi kormányszék két, a tiszántúli kerületi tábla három főtisztviselője vett részt. A megye részéről két táblabíró és a megye tisztei voltak kirendelve. IV A. 1. Fasc. 48. No. 134., 141. 1747.