Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

Csuta Ferencet, az akkori főispán jószágigazgatóját választották meg jegyzőnek, és választás nélkül maradt is 1642-ben bekövetkezett haláláig. Viszont 1664-ben Miskolczy Jánost a főispán ellenkezése ellenére, annak jelöltjével szemben, a megye közönsége „egyetértésével és egyértelmű szavazással erősítette meg előbbeni tisztségében. "

50 A XVII. században a jegyzőnek politikai funkcióját jelzi, hogy 1658-ban Szilágyi Gábort részletes utasítással küldötte a közgyűlés a megye állapotának feltárására.

51 Az írásbeli ügyintézés szélesebb területre való kiterjedését jelzi, hogy 1663-ban — először — Bay Ferencet substitutus nótáriusnak választották. Utána a korábbi három aljegyzőből később jegyző lett. A XVI. század végén találkozunk — s ettől kezdve időnként említik — tisztségviselőként a dicatorral (adóróvó, adószedő), aki még az alispánnál is magasabb fizetést kapott. Az első adószedő Ormos Miklós, 12 forint fizetéssel. A jegyzőkönyvekben a XVI. század közepétől a megyei igazságszolgáltatási szervezet kiépülése jól nyomon követhető. De a bejegyzések nem sokat árulnak el a szervezet működéséről. A megyei tisztek igazságszolgáltatási tevékenységéről rendelkező törvény is csak a sedriák folyamatos tartását rendelte el három vagy négy napon át. A XVII. század elején ugyancsak törvény szabályozta, hogy a hatalmaskodás és birtokfoglalási perekben a szolgabíró adja ki az idézést. Értelemszerűen is, de a törvénycikk további rendelkezése alapján is megállapítható, hogy első fokon az esküdtjével ő ítélkezett, mert másodfokon a kongregációhoz, onnan pedig a királyi kúriához lehetett fellebbezni.

52 Az 1667. évi megyei statútum szerint a szolgabíráknak a perekről jelentést kellett tenni a kongregációnak.

53 Aratás és szüret idején törvényszünet volt, az első kezdete június 2-án, a másodiké szeptember 29-én volt.

54 A folyamatos ügyintézés érdekében 1657-ben általános érvénnyel tette kötelezővé a kongregáció, hogy a hivatalban levő, de lemondó (valedicens) szolgabíró az általa tárgyalt ügyeket ne otthon vagy valahol másutt tartsa, hanem a törvényszékre vagy a közgyűlésre hozza, és az utána következő tisztnek adja át.

55 A levéltár kezdeteit ezek a rendelkezések vetették meg. A XVI. századból törvényszéki iratok — a jegyzőkönyvi regesztaszerü bejegyzéseken kívül — nincsenek, a XVII. századból sem sok van. Viszont az iratok őrzéséről már van rendelkezés. Petneházi István, a vármegyének Pozsonyba küldött követe megtette a nagyszombati (linzi békét megelőző) tárgyalásokról a 50 IV. A. 1. Prot. 10. fol. 300. 1638.; Prot. 11. fol. 65. 1648.; Prot. 13. fol. 42. 1664. 51 IV. A. 1. Prot. 12. fol. 33-34. 1658.; A követi utasítás nemcsak azért lényeges, mert az első ilyen akta a levéltárunkban, hanem formája miatt is. Címe szerint az utasítást az „universitas dominorium magnatum et nobilium comitatus" nevében állították ki, és hat pecséttel hitelesítették, nyilván a két alispán és a négy szolgabíró pecsétjével. 1681-ben a soproni országgyűlésre az alispán és Megyery István jegyző mentek követként, Megyery István keze írása az első követi jelentés is. IV. A. 1. Prot. 14. fol. 234-235. 1681. 52 CJH, 1609:29. tc. 2., 3. §. 53 „A hivatalosan eljáró szolgabírák a perek közönséges végzéseit büntetés terhe alatt a kongregációnak jelentsék." IV. A. 1. Prot. 12. fol. 5. 1667. 54 IV. A. 1. Prot. 10. fol. 5. 1624.; Prot. 10. fol. 278. 1636. Ez utóbbi országos főhatóságú intézkedésre utalva tűzi ki a napokat. 55 IV. A. 1. Prot. 12. fol. 5. 1657. Konkrét ügy miatt hozták e határozatot, Apáthy János szolgabírónak a megye egyeteme előtt kellett átadni Lövey Miklósnak, utódjának az előtte lévő, Lónyai Gábor kontra Homonnay György-féle pert, a prothocollumban más kéztől származó írással. „ Minden törvényes óvás kizárásával haladék nélkül 9 forint büntetés alatt. "