Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Levéltártörténet - Balogh István: Szabolcs vármegye levéltára (1550–1767)

kongregáció előtt a jelentését. A közgyűlés úgy határozott, hogy „az írást a vármegye levéltárába (in conservatio) helyezik el. "

56 Ez a conservatorium nyilván valami őrzőhelyet és állandó elhelyezést, ott ládákat, szekrényeketjelenthetett. Ugyanis a XVII. század közepén — a száz év múlva végrehajtott rendezés alapján ítélve — tekintélyes mennyiségű irat megőrzéséről kellett gondoskodni. A helyről gyanítjuk, hogy Kisvárdán a vár lehetett, mert a várost 1685-ben a megye körülárkoltatta.

57 A XVIII. század elején, mikor a levéltár rendbetételét a központi kormányzat szorgalmazni kezdte, a romladozó vár tatarozását a megye azért kérte a bécsi haditanácstól engedélyeztetni, hogy a levéltár már régtől fogva ott van elhelyezve. 1693-ban Zichy István főispán is az ottani levéltárra való tekintettel utasította a megyét, hogy a vár javításához a megye a közbirtokosoknak segítségül legyen.

58 IV. 1658 után a linzi béke szerint Erdélyhez tartozó két megye, Szabolcs és Szatmár újra királyi hatalom alá került. A 70-es évek vége felé a bujdosók felkelése és Thököly sikerei következtében a központi hatalom intézkedései a megyei igazgatás alakulására kevés hatással lehettek. Az igaz, hogy az erdélyi fejedelem által kinevezett Melith Péter 1668-ban bekövetkezett halála után az új főispán, Barkóczy István felső-magyarországi főkapitány már a királytól kapta a megbízást. 1681-ben ő is meghalt, és az uralkodó által kinevezett ifjabb gróf Zichy Istvánt iktatták be a főispáni méltóságba. Az új főispán néhány hónap múlva személyesen vett részt a tisztújításon. Bár a bujdosók felkelése Thököly Imre vezetésével a '80-as évek elejétől kezdve néhány évig vitássá tette a központi hatalom maradéktalan érvényesülését, mégis 1683-ban központi utasítás szerint ment végbe a megye falvainak összeírása, sőt két év múlva már a nyírbátori járást is a megye összeírói vették számba.

59 1683 telén a Budát sikertelenül ostromló szövetséges hadak császári csapatai Magyarországon teleltek. Egy ezredet Caraffa tábornok parancsnoksága alatt Szabolcs megyében szállásoltak el. Ettől kezdve a Tiszántúl északi megyéi lényegében katonai igazgatás alatt állottak. A megyei igazgatás szervei, tisztségviselői azzal foglalkoznak, hogy a hadsereg mellé rendelt hadbiztosok kívánsága szerint a nyári hadműveleti időszakban a hadak részére a fuvarok kiállítását biztosítsák, a téli időszakban a beszállásolást, a katonák élelmezését végezzék, és a lovak széna-, zabszükségletét gyűjtsék össze. A felszabadító háború két első évében a jegyzőkönyveket a hadbiztosok rendelkezésére hozott határozatok, kivetések falvakra történt részletes elosztása, azok behajtására tett intézkedések töltik ki. Az akták nagy része a hadbiztosok vagy a változó parancsnok által kiadott utasítások, az azokra tett válaszok, a katonaság által okozott kihágások, panaszok írásba foglalásai. Buda visszafoglalása után 1685 nyarán-őszén Felső-Magyarország várai — köztük Tokaj is — már császári kézen van, Thököly Imre uralma e tájon megszűnik.

60 Az I. Lipót által IV. A. 1. Prot. 11. fol. 111. 1644. IV A. l.Prot. 4. fol. 254. 1585. 1693. július 14. „ Mivel a németet Várdábúl kiviszik, az nemes vármegye actainak conservatiójára nézve talán illendő volna és hasznos is a hajdúk és tisztek tartásában a compossessoroknak concurrálni, pusztult jószágokból most úgy ki nem telvén mint azelőtt. " IV. A. 1. Fasc. 111. No. 38. 1693. IV. A. 1. Prot. 14. fol. 51. 1668.; Prot. 14. fol. 224., 230. 1683. IV. A. 1. Prot. 14. fol. 245. 1685.; Fasc. 13. No. 1. 1685.