Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Margócsy József: Porzsolt István (1910–1986) Pályaképvázlat

alaposabb szak- és nyelvismeretét. Maga az egyetem különben sem vonzotta, hiszen az ottani professzortól irodalomszeretetet nem tanulhatott, csak pozitivista adathalmazt, viszont Zsigmond Ferenc „nem egyetemi" órái minden hallgatót lelkesítettek. A tudós, de már beteg Pápay József a népnyelvkutatás felé indította: neki is kezdett Újfehértón a népnyelvi szokások gyűjtéséhez. Pápay halála után Csüry Bálint is biztatta, el is készítette a doktorizáláshoz alkalmas dolgozatát; annak — az akkoriban kötelező — kinyomtatása késett; csak 1936-ban jelent meg, igaz, előkelő környezetben —, de akkorra már más szelek fordították más jövő felé.

5 Közben kapcsolódik be az ifjúsági egyetemi körbe, de igazán — későbbi igen széleskörű közéleti-társadalmi aktivitásának afféle kezdeteként — a Bethlen Gábor Körben hosszabb ideig elnöki tisztséget töltött be. 3. Lényeges fordulatot jelent Porzsolt életében az 1932. év, meghatározó következményekkel. Egyrészt az abszolváló bölcsészre már felfigyelő Mitrovics Gyula professzor meghívta őt a kísérleti lélektani intézetbe, azaz a tanszékére díjtalan gyakornoki titulussal 1932. október 1jétől egy tanév terjedelemre. Porzsolt itt jókedvvel dolgozott, és vezetője is megbecsülte. Ezt jelzi a folytatási szándék azzal a dékáni leirattal, amely szerint — a vallás- és közoktatásügyi miniszternek folytatólagosan elnyert jóváhagyásával — az egyetem ezt a megbízást 1933. szeptember 16-tól az 1933/34. tanévre ÉS meghosszabbította. Másrészt ugyancsak 1932 őszétől rendszeres hallgatója az egyetem teológiai karának. Az akkori lehetőségekkel élve 1934 júniusában itt is abszolutóriumot szerzett, és ennek birtokában még ez év szeptemberében letette az első református lelkészképesítő vizsgálatot. Még idetartozik, hogy az egyetemi, bölcsészkari kötelező gyakorló év teljesítése után 1933 áprilisában a magyar-német szakos középiskolai tanári oklevelet szintén megszerezte. 4. Az összesűrűsödött munka, az egyre-másra vállalt vizsgakötelezettség csupa sikert eredményezett, de aligha tervezett folytatással. A „Kálvineum" igazgató tanácsa ugyanis pályázatot írt ki 1933 tavaszán a hozzátartozó nyíregyházi ref. tanítóképző intézet megüresedett magyar-német szakos tanári állására/' — 1933 augusztusában ez az igazgató tanács felülvizsgálta az érkezett hét pályázatot. Tekintettel arra, hogy közülük egy sem akadt, aki tanítóképző intézetekre is képesítéssel bírna, viszont közülük Porzsolt István vizsgaképesítése a legjobb, a megüresedett tanszékre, egy tanév terjedelemre, helyettes tanárként őt alkalmazzák az 1933/34. tanév kezdetétől. 5 Bár nyelvi nehézségei nemigen voltak, a német szakot nem tudta megszeretni. A nagy műveltségű Huss Richárd (1885-1941) nem foglalkozott az irodalommal, nemigen törődött hallgatóival sem, kivéve ha valamelyikük bekapcsolódott a professzor saját nagynémet-erdélyi szász nyelvi és faji eredetkutatásaiba, sőt az egyetemen kívüli mozgalmi munkába is. így Porzsolt csak szinten tartotta magát: a vizsgákon „sima" jó jegyeket kapott; más vizsgáin egyébként mindig a magasabb dicséretes vagy kitűnő jegyek valamelyikét szerezte meg az oklevelébe. 6 A „Kálvineum", az eredetileg a református lelkészi fiú- és leányárvák ingyenes nevelésére szolgáló, később egyéb (árva) növendékeket is magába fogadó, intemátussal egybekötött nevelőintézeteinek összefoglaló neve. Az Országos Református Lelkész Egyesületnek (ORLE) fenntartásában és felső irányítása alatt működött. A XX. század elején megfogalmazott nemes terv a háború kitörése miatt csak annak befejeződése után válhatott fokozatosan valóra. így a 130 növendékre berendezett nyíregyházi leány Kálvineum 1926-ban nyílt meg; az árvaház és nevelőinternátus mellett polgári leányiskolát, női továbbképző tanfolyamot, majd 1928-tól tanítónőképző intézetet is magában foglaló gyakorló elemi iskolával együtt. (Vö. Magyar Pedagógiai Lexikon. Bp., 1934. II. kötet, 7. hasáb)