Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

Megemlíthetjük még Kun Samu karrierjét is, akit 1925-ben vaskereskedöként tüntettek fel a legtöbb adót fizetők listáján. Ekkor igazgatósági tagja a Közgazdasági Népbanknak, amelynek 1927-28-ban már igazgatója, 1935-36-ban pedig a Kisvárdai Takarékpénztár ügyvezető igazgatója és a Kisvárdai Termény és Szeszraktár Rt. igazgatósági tagja volt.

160 A kisvárdai hitelintézetek igazgatósági és felügyelő bizottsági tagjainak foglalkozási megoszlása szintén azt mutatja, hogy 1922 és 1936 között a földbirtokosok száma csökkent, az értelmiségé és a polgári középosztályé jelentősen nem változott. Fontos különbség az adójegyzékhez képest, hogy itt végig a közszolgálat és szabadfoglalkozásúak aránya volt meghatározó: 1922-ben 40 %, 1936ban 50 % az arányuk az igazgatóságokban és a felügyelő bizottságokban. Az, hogy a polgárság aránya változatlan maradt, alátámasztja, hogy nem a legmódosabbakat sújtotta a válság. A zsidóság társadalma A zsidóság betelepedése Szabolcs megyébe a XVIII. században kezdődött. Az 1700-as évek közepén öt zsidó családról tudunk Kisvárdán. A XIX. század folyamán több mint ötszörösére nőtt számuk a községben. Különösen két időszakban emelkedett ugrásszerűen az izraelita népesség száma: a XVIII-XIX. század fordulóján több mint háromszorosára, a XIX. század utolsó két évtizedében pedig 76 %-kal. Az 1900 és 1920 közötti 13-16 %-os gyarapodás sem csupán természetes szaporodás következménye lehetett, mivel 1920 és 1941 között radikálisan csökkent a növekedés üteme, 3-6 %-ra. Ez utóbbi lehetett a tényleges szaporodási arány a zsidóság körében. A bevándorlás a trianoni békével, a területi elcsatolásokkal szinte megszűnt. Sokan házasodás révén telepedtek le Kisvárdán, főleg Zemplén megyéből érkeztek ilyen módon. Az izraeliták számának alakulása' Év 1784/85 1810 1848 1860 1880 1900 1910 1920 1930 1941 1946 Fő 18 500 723 1238 1483 2614 3036 3454 3658 3770 804 Jó pár szláv csengésű név sejtet Galícia felőli bevándorlást az egyházi adófőkönyvekben, például Torplovics, Smilovics, Lebovics, Jakubovics, Herskovics stb. A két világháború között Kisvárda népességének 25-30 %-a az izraelita vallás követője volt. Az izraelita hitközség 1796-ban alakult, templomukat a Csillag utcában építették fel, s a szomszédos telkeken voltak az iskolák, imatermek, a rabbi lakása, a rituális fürdő, a kóser vágó. 1901-ben felépült az új, impozáns templom, amelynek nagysága tükrözi a zsidóság lélekszámának és társadalmi tekintélyének súlyát. A kisvárdai hitközség „hű keresztmetszete a magyar ortodox hitközségek összességének. Egyesítette magában a strájmlit viselő szélsőségesen vallásosokat és a szombatot nem tartó magyar parlamenti képviselőket. A szó nemes értelmében anyahitközség volt, összefogta a zsidóság minden szárnyát és árnyalatát egy ortodox hitközségben. "

I62 Elsősorban Ráv Rosenbaum Mose rabbinak köszönhető ez az egység, aki 1898 és 1943 között vezette a kisvárdai gyülekezetet. „Egyéni varázsa, nagy intelligenciája és mély bölcsessége" volt az, ami a különböző nézeteket egyensúlyban tartotta és összefogta a széthúzó erőket. „Hitközségét 160 MPC, 1927/28. és 1935/36., illetve SZSZBML, IV. B. 411. 749. d. 1929. 161 A zsidó népesség száma településenként 1840-1941. KSH, Bp., 1993. 162 dr. Jólesz, 1980.