Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)
Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban
pedig az üzlettel foglalkozott: könyvelést, pénztárkönyvet vezetett, s a vevőket szolgálta ki. Általában napi tizennyolc órát is dolgoztak annak érdekében, hogy minden megrendelés időre elkészüljön. Petró Ferencék négy gyermeket neveltek fel, mindegyiket taníttatták: három lányukból tanárnő lett, fiuk gépipari technikumot végzett a háború után. A család állandó háztartási alkalmazottat is tartott, az évek során négy hold szántóra is szert tett, amelyet feles bérletben müveitettek, és fél hold szőlőre is, melynek értékét a rajta lévő borház is növelte. Az üzlet olyan jól jövedelmezett, hogy Petró gyermekeinek egy-egy házat is tudott venni idővel." Összehasonlítható adataink az asztalosmesterek vagyonbeli megoszlásáról vannak még. A munkanélküli vagy csekély jövedelemért dolgozó és bérelt lakásban élő asztalosok mellett megtalálhatóak a 10-11 000 pengő vagyonnal rendelkezők, valamint a módosabbak is. Az 1940-es évek elején Bumbera Antal volt a legjobban foglalkoztatott asztalos. Tiszta vagyonát az MNB hitelinformációs jelentése 80 000 pengőre értékelte, ami egy 32 000 pengő értékű lakóházból és 8000 pengős berendezésből, illetve 40 000 pengőt kitevő árukészletből állt. 76 A hagyományos iparos szakmák Kisvárdán is családon belül öröklődtek, például Kántor Gábor csizmadia fia, István csizmadiasegédként dolgozott. Vagy például 1927-ben az öt kisvárdai kalaposmester közül három is Rozipál nevezetű: az édesapa Rozipál Sándor és két fia János, illetve Mátyás. Rozipál János a község tehetős kisiparosai közé tartozott. Háza, mely 30 000 pengőt ért, pár házzal volt lejjebb Petró Ferenc szabóságától a Csillag utcán. Elöl helyezkedett el az utcára néző üzlet, mögötte volt a lakás, ami két nagyszobából és egy kisebből, konyhából és spájzból állt. Fürdőszobájuk nem volt, a vizet az udvaron lévő kútról húzták. A lakás mögött külön épületben egy szoba-konyhás lakás és egy szoba volt kialakítva albérlők részére. Ezek után következtek a műhelyek, ahol a kalapokat saját feldolgozású gyapjúból készítette két-három segéd és ugyanennyi tanuló. A mester leginkább az üzletben tartózkodott, vagy a kb. két hold szőlője művelését ellenőrizte. Áruraktára 1944-ben 20 000 pengőt ért, s tiszta vagyona kb. 38 000 pengő volt. Munkája elismerését jelenti, hogy a Kisvárdai Ipartestület elnökévé választották. Menye visszaemlékezése szerint a család jól élt. Cselédet tartottak, és az asztalra minden este friss, meleg vacsora került. A státuszszimbólumnak számító ezüst evőeszközkészlet sem hiányzott a háztartásból, s a családfő névnapját nagy vendégség keretében tartották, amelyre magasabb rangú vendégeket is meghívtak. Két gyermeket neveltek fel: fiuk, György leérettségizett és a kalapos szakmát, illetve a kereskedést vitte tovább, lányukat tanítónőnek taníttatták, mondhatni úrilányként nevelték, teniszezni járt stb. 77 Az MNB hitelinformációs jelentései alapján a leggazdagabb iparosok vagyona tisztán 80 000 pengő körül lehetett, mint a fent említett Bumbera Antalnak vagy Szabó Gyula építőmesternek és Mácza Endre hentesmesternek. Azonban egyik név sem szerepel a legtöbb adót fizetők listáin, pedig már az 1927-es címtárban jegyezték őket, mint iparosokat. A következő értékhatár a 30^40 000 pengő vagyonnal rendelkezőké, amilyen Rozipál János és Tutkovics Ferenc, aki építőmesterként dolgozott. Ezeknek a módos mestereknek földingatlanuk is volt, ami leggyakrabban szőlőbirtokot jelentett. Mácza Endrének 15 hold szőlője volt például. A többségnek azonban adósságai levonása után már csak 10 000 és ennél kevesebb tiszta vagyona maradt. Ennek a rétegnek már nem volt földje, vagyonuk a lakóházban és árukészletben vagy műhelyfelszerelésben testesült meg. A kisvárdai iparosok legnagyobb része valószínűleg se föld-, se házingatlannal nem rendelkezett, ez a legszegényebb réteg teljes egzisztenciális bizonytalanságban élt. 75 Petró Ferencné (kisvárdai lakos) közlése 76 MOL, Z 19. 24. db. 77 Rozipál Györgyné (kisvárdai lakos) közlése