Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

Kisvárda társadalmi rétegei Az agrártársadalom Kisvárda össznépességét tekintve a mezőgazdasági népesség aránya mindig is meghatározó volt. 1910-ben a lakosság 26,8 %-a, 1930-ban már 29,3 %-a az őstermelő népességhez tartozott, majd 194l-re 25,8 %-ra csökkent arányuk, de így is Kisvárda népességének negyede a mezőgazdaságból élt. A mezőgazdasági népesség száma az 1910. évi 2189 főről az 1941. évi 3809-re nőtt. 1910 és 1920 között látványosan emelkedett létszámuk, ekkor a mezőgazdasági keresők száma majdnem kétszeresére nőtt. Ez a létszámnövekedés arányosan oszlik meg a különböző alkalmazásban álló keresők és az önállók között. Mezőgazdasági népesség 1910-1941 között" Év Mezőgazdasági eltartottak Mezőgazdasági keresők Összes mezőgazdasági népesség 1910 1439 750 2189 1920 1613 1445 3058 1930 2136 1272 3408 1941 2216 1593 3809 A többi foglalkozási ág növekedési mértéke meg sem közelíti a mezőgazdasági népességét ebben az időszakban. 1920 és 1930 között tovább nőtt számuk, de már csak 450 fővel, és ez is az eltartottak számának növekedéséből ered, mivel a mezőgazdasági keresők száma csökkent 173 fővel. Az 1930 és 1941 közötti bő évtizedben a mezőgazdasági keresők számának emelkedéséből származik jobbára az őstermelő népesség gyarapodása, mivel az eltartottak száma csak 80 fővel nőtt. Ez a hullámzó tendencia az agrárproletariátus változásaival van összefüggésben, így először az agrártársadalomnak ezt a rétegét vizsgáljuk meg közelebbről. Az 1910 és 1920 közötti nagyarányú növekedés bevándorlásból származhat, mivel a többi termelési ág népessége is gyarapodott, bár nem ilyen mértékben. 1920 és 1930 között az idénymunkát végző mezőgazdasági munkásság száma 164 fővel csökkent, ami mintegy 20 %-os visszaesés. További 11 fővel az állandó alkalmazásban álló mezőgazdasági cselédség, 5 fővel pedig a mezőgazdasági tisztviselők száma lett kevesebb. A mezőgazdaság ebben az évtizedben munkaerő-kibocsátóvá vált, s ez örvendetes, a városi fejlődés irányába mutató változásnak tűnik. A valóság azonban az, hogy ez alatt a 10 év alatt a napszámosok száma nőtt meg 203 fővel, ami több mint háromszoros növekedést jelent. Úgy tűnik, hogy az eddig mezőgazdaságban idénymunkát vállalók többsége az iparba áramlott, szintén idénymunkára. Az építöés az ehhez kapcsolódó iparágakra kell gondolnunk, mivel 1920-30 között a lakóházak száma 66 %-kal nőtt, ami 898 új lakóházat jelent, s emellett nagy számban építkezések és közmunkálatok is folytak. A már korábban idézett 1936-os képviselőtestületi jegyzőkönyv „nagyszámú építőipari napszámosokat"

42 említ, amikor a járásbíróság építését indokolja. A keresőkkel 40 MOL, Z 19. Magyar Nemzeti Bank. Hitelinformációk. 1924-1944. (a továbbiakban Z 19) 24. db 41 A MSK és a TSK, 1975. népszámlálási kötetei alapján 42 SZSZBML, V. 347. 1936. évi jkv.