Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

Az eddigiekből kiderült, hogy a demográfiai mozgások milyen mértékben változtatták a felekezeteken belüli számarányokat. Kisvárda lakosságának vallási megoszlása összességében nem mutat nagy változásokat.

34 Kisvárda népességének vallási megoszlása %-ban Év Római katolikus Görög katolikus Evangélikus Református Izraelita Egyéb 1900 33,0 10,0 0,30 25,00 31,7 1910 32,9 11,0 0,75 24,90 30,3 0,15 1920 32,9 11,7 0,60 24,40 30,2 0,20 1930 33,2 12,7 0,60 27,45 25,9 0,15 1941 33,9 12,5 0,60 27,10 25,5 0,40 1920-ig Kisvárda legnagyobb felekezeti csoportja a római katolikusoké és az izraelitáké volt. 1920 és 1941 között következik be a vallások számaránybeli eltolódása: minden felekezet nagyobb arányban képviselteti magát, kivéve a zsidóságot, melynek a lakosságon belüli aránya az 1900-as 31,7 %-ról 1941-ben 25,5 %-ra csökkent. A vallási megoszlás módosulása alátámasztja, amit már az eddigiekben is láttunk, hogy „aföldreform során végbement nagyarányú beözönlés a közvetlen környék főként református és görög katolikus lakosságából történt. "

3S Az izraelita felekezet aránycsökkenésének oka tehát a többi felekezeti csoport növekedése, továbbá a határváltozások következtében a bevándorlás megszűnése és a '30-as években végbement elvándorlás. Elsődleges városi funkció a gazdasági termelésben és az áruforgalomban betöltött szerep. Egy település társadalmának foglalkozások szerinti megoszlása nyújthatja a leghűbb képet arról, hogy az adott település mennyire tölti be ezeket a primer funkciókat, a fejlődésnek milyen fokán áll. Kisvárda népessége foglalkozási főcsoportok szerint %-ban Év Őstermelő Ipar, forgalom Értelmiség Egyéb 1910 26,8 48,40 8,7 16,10 1920 28,2 47,00 8,7 16,10 1930 29,3 45,25 9,6 15,85 1941 25,8 39,20 10,9 24,10 A fő foglalkozási csoportokon belül a mezőgazdasági és az ipar-forgalmi népesség aránya csökkent a korszakban. Az 1910. és 1941. év adatait összehasonlítva látjuk, hogy az ipar-forgalmi népesség esetében nagyobb arányeltolódás is bekövetkezett: 1910-ben Kisvárda népességének csaknem fele tartozott ide, 1941-ben pedig már csak 39,2 %-a. 1910-ben a város 34 SZSZBML, V. 347. 53. cs. 35 Az MSK népszámlálási kötetei alapján 36 FSZ, 1935. 7. sz. 3.