Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

rájuk, és jó forgalmat bonyolítottak le, arra bizonyíték, hogy kettőnek a tulajdonosa keresete alapján több évben szerepel a legtöbb adót fizetők listáin.

16 1929-ben létrejött az Országos Mentő Egyesület Kisvárdai Fiókja is, így ezután mentőszolgálat segítette a kórház munkáját. Miután megnéztük, melyek azok a fő szolgáltatási alapfunkciók, amelyek révén Kisvárda a térség centruma lett, vizsgáljuk meg, hogyan nyilvánul ez meg a városképben, mivel „a város épületeivel, a termeléshez közvetlenebbül kapcsolódó infrastrukturális létesítményeivel közvetve tükrözi a város gazdasági szerepét és társadalmi jellegét. "

r A lakóház tükrözi a kor emberének szokásait, társadalmi helyzetét is. Kisvárda városképét a Szent Lászlóról elnevezett főutca határozta meg. Ez és a belőle nyíló két-három utca adta a városi arculatot a településnek. A főutca két oldalán végig emeletes házak sorakoztak, bennük csillogó boltok, áruházak, ügyvédi irodák, és természetesen az elit lakóházai. „A főutca — akkori szemmel nézve — tele szebbnél szebb üzletekkel. "'

8 A társadalmi életnek is fontos székhelye volt mint korzó — a legfőbb szórakozási lehetőség, a szombat délutáni és esti séta itt zajlott. Kövezettek a város fontosabb utcái voltak, és betonjárdán is csupán a főutcán, a Csillag és a Posta utcán sétálhatott a lakosság.

19 Központi vízvezetékrendszer nem volt, 1927-ben 11 közés 140 magán fúrott kút látta el a népességet ivóvízzel.

2

" 1941-ben a lakóházak 6,2 %-a volt házi vízvezetékrendszerrel ellátva, ez 161 lakást jelent 199 fürdőszobával. 1571 háznál a telken lévő kútról, 717 házhoz pedig messzebbről (max. 500 m) hordták a vizet. Villanyáramot a helyi malom szolgáltatott: 1941-ben 1147 lakásban világítottak árammal, azaz a lakások 34,5 %ában. Míg az egy-két szobás lakások 72,5 %-ában, addig a három és annál több szobás lakások 10 %-ában nem volt villanyvilágítás. A kisvárdai lakások 87 %-a volt egy-két szobás 1941ben, ezeknek 14 %-a nem rendelkezett konyhával. Hat és annál több szoba mindösszesen 29 lakásban volt, ezekben kivétel nélkül mindben található cselédszoba is. A telefonnal felszerelt lakások aránya még 1941-ben is csak 2,5 %, ami az 1938-as országos átlag fele. 1930-ban Debrecenben 10000 lakosra 375 rádió jutott, Kisvárdán még 1941-ben is csak 318. 1941-ben a lakások 7 %-a volt csak WC-vei ellátott. 1900 és 1941 között a lakóházak száma megduplázódott, 1045-ről 2443-ra emelkedett. A növekedés nem egyenletes, ugyanis az új épületek 64 %-át 1920 és 1930 között építették. Ugyanakkor az építkezések mellett nagyarányú felújítások is történtek, mivel 1930-ra kb. felére csökkent a zsindely, zsúp, deszka, nád tetőzet, és a palával, cseréppel, bádoggal fedett házak száma 3,5-szeresére nőtt! 1930 és 1941 között csupán 181 új ház épült, ez az előző évtized építkezéseinek csak az ötöde.

21 1938-ban már csak 13 építési engedély megadását kérvényezik a városban, ezek nagy része pedig átalakítás, toldás (pince, kamra, konyha). Mindössze négy új épületre kérnek engedélyt ekkor: egy szoba-konyha építésére vályogból, két 2 szoba, konyha, fürdő, előszoba vályogból és ugyanez téglából.

22 1936-ban a községi képviselőtestület a kisvárdai járásbíróság új székházának építéséről hoz határozatot, mivel a hivatalnak évek óta nagyobb helyiségre lenne szüksége, illetve ezt 16 SZSZBML, IV. B. 411. Szabolcs megye alispánjának iratai, 1870-1944. (a továbbiakban IV. B. 411.) 749. d. 1929. 17 Timár, 1993. 55. 18 Kisvárda és környéke zsidósága (emlékkönyv). Szerk. dr. Jólesz Károly, Telaviv, 1980. (a továbbiakban dr. Jólesz, 1980.) 19 Estók, 1934. 20 Nyíregyháza és Szabolcs megye címtára, 1927. Szerk. Vertse Andor. Nyíregyháza, 1928. (a továbbiakban Szabolcsi címtár, 1927.) 21 Az 1941. évi népszámlálás. Történeti Statisztikai Kötetek. Bp., 1975. (a továbbiakban TSK, 1975.) 22 SZSZBML, V. 347. 52. cs.