Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

kívánja „az évek óta tartó gazdasági válság hatása alatt úgyszólván teljesen kereset nélkül álló és vagyonát már majdnem felélt építőiparosok, építőiparban dolgozó segéd- és szakmunkások, valamint a nagyszámú napszámosok szociális érdeke is. "

2S 1941-ben a lakások kb. 1/3-a föbérleti volt, szám szerint 1018 lakás. Ebből 668, azaz a bérelt lakások 2/3-a 1 szobás volt konyhával, illetve konyha nélkül.

24 Az adatok alátámasztják adatközlőm állítását, miszerint „direkt úgy építették a házat (főként) az iparosok, hogy öregkorukra a bérleti díjból élnek. "

2S Azaz házaikat L alakban építették, hogy saját használatú lakásaik mögé külön udvari bejáratú, általában egy szoba-konyhás lakást építhessenek, s azt albérletbe kiadhassák. Kisvárdán 1941-ben az épületek 2 %-a emeletes, s ezeknek is jó része közintézmény. A község a század elején nagyon szép, impozáns középületekkel gazdagodott. 1900-ban épült az egyik építészetileg legharmonikusabb épület, a zsinagóga, amely nagyságával is érzékelteti a zsidóságnak a helyi társadalomban betöltött jelentős szerepét. 1905-ben a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. székházát adták át, amely földszintes, központi fűtéssel ellátott, palával fedett téglaépület, 5 üzlethelyiséggel.

26 1927-ben a pénzügyőrség „modern emeletes laktanyával gazdagodott, amely a község egyik legszebb épülete. "

2? A gimnázium épülete nehezen készült el, a háború félbeszakította a munkálatokat, s utána is akadozott az építkezés, így csak 1929-re lett teljesen kész.

28 Kisvárda centrumának városias arculata, térbeli gazdagodása is jelzi a község anyagi és szellemi gyarapodását, amelyet a gazdasági válság fogott vissza a '30-as évek elején. A népesség száma és foglalkozási szerkezete Kisvárda társadalmának fejlődését és a lendület megtörését mutatják az alábbi számadatok: Kisvárda népessége 1900-194l-ben

2

' Év Kereső Eltartott Összesen 1900 3318 4939 8 257 1910 3842 6177 10 019 1920 4671 6764 11 435 1930 5531 8602 14 133 1941 5569 9213 14 782 23 SZSZBML, V. 347. 1936. évi jkv. 24 TSK, 1975. 25 Rozipál Györgyné (kisvárdai lakos) közlése 26 MOL, Z 93. Pénzintézeti Központ. Revizori Osztály. 1859-1950. (a továbbiakban Z 93) 207. cs. 640. tétel 27 Estók, 1934. 28 Kisvárdai Bessenyei György Gimnázium Jubileumi Emlékkönyve. Szerk. Abonyi Istvánná és társai. Kisvárda, 1996. 12. 29 A Magyar Statisztikai Közlemények (a továbbiakban MSK) 48., 71., 86. népszámlálási és a TSK, 1975. kötetei alapján.