Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Darabosné Maczkó Beáta: Kisvárda a két világháború közötti időszakban

lakosság fokozódó taníttatási igényeit. 1911-től Állami Főgimnázium fogadja a tanulni vágyó fiúkat.

8 A lányok taníttatására két leánypolgáriban (egy állami és egy zárdai) nyílt lehetőség, bár az 1909-től működő Községi Iparos és Kereskedő Tanonciskola az 1930-as években már lánytagozatot is indított, ahol a „női szabó, kalapkészítő, férfiszabó, női fodrász, kézimunkás, divatkereskedő, fehérneművarró, fényképész " szakmát tanulhatták ki a lányok.

9 Az 1922-ben idetelepített Orsolya-rendi apácák sokat tettek a város oktatásügyéért: az elemi iskola és a leánypolgári mellett a helyi tanítóképzőt is ők működtették. A középfokú iskolák tanulóinak kb. fele (44-49 %-a) helybeli, további 43-45 %-uk Szabolcs megye más községéből való, és a tanulók csekély hányada jött más, általában szomszédos megyéből. Míg a középfokú oktatási intézményekben átlagosan 942, addig a város tanítóképzőjében átlag 147 fő tanult évente. A tanítójelöltek 24 %-a helybeli, és összesen 58 %-uk Szabolcs megyei. Tehát a diákok csaknem fele más megyéből érkezett, elsősorban szomszédos megyéből, de akadtak nógrádi, komáromi, baranyai, pozsonyi illetőségűek is közöttük.'" Kisvárda a környék kereskedelmi és hiteléletének központja is. 1922-ben öt bank működött a községben, 1927-ben már hat, de az összevonások következtében 1935-re számuk négyre csökkent. Mellettük két-három hitelszövetkezet is a lakosság szolgálatában állt. Ezek a pénzintézetek a helyiek és a környéken élők igényeit elégítették ki elsősorban, de akadt rá példa, hogy a szomszédos megyékből is érkeztek ügyfelek. A város két legnagyobb bankja az 1886-ban alapított Kisvárdai Ipar- és Kereskedelmi Bank és az 1903-ban létrehozott Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. A két világháború között már egyik sem önálló, az előbbi a Magyar Általános Hitelbank affiliációja, az utóbbi a Magyar Nemzeti Bank mellékhelye. Önálló a Kisvárdai Hitelbank Rt. (1923) és a Közgazdasági Népbank Rt. (1910)" volt, ez utóbbi a húszas évek végén a Gazdasági Hitelintézet Rt.-vel egyesült. A kis- és nagykereskedések mellett általában öt-hat kereskedelmi részvénytársaság is működött, amelyek mezőgazdasági árukat forgalmaztak helyi bankok érdekeltségében. így például a „Provincia" Termény- és Árukereskedelmi Rt., amelyet a Gazdasági és Kereskedelmi Hitelintézet Rt. alapított 1923-ban. Az Rt. Ausztriába, Svájcba, Cseh- és Olaszországba exportált nagy mennyiségű mezőgazdasági terméket, így például burgonyát.

12 A környéket egészségügyi szempontból is Kisvárda látta el. A rászorultakat már 1895-ben vármegyei közkórház fogadta,

13 amely 1939-ben 100 fekvőbeteget volt képes ellátni. 1935-ben „a műtőberendezés tökéletesen modern. Röntgen, laboratórium felszerelése igen kielégítő. Szülőszoba állíttatott üzembe, azonban a kórház fekvőhely hiányában az ápolásra szoruló betegek nagy tömegét kénytelen elutasítani. "

u Valószínű, hogy nem a betegek száma több az átlagosnál, sokkal inkább a város és környéke „ nőtte ki" a kórházat, hiszen már 1922-ben három patika szolgálta ki a lakosságot, s két évvel később nyílt egy negyedik is.

15 Hogy igény volt 8 A lányok magántanulóként, magas tandíj fizetése mellett tanulhattak itt. 9 Maczkó Gyuláné - Sohajda Sándorné: A 111. sz. II. Rákóczi Ferenc Ipari Szakmunkásképző Intézet. In: Szakmunkásképzés Szabolcs-Szatmárban. Szerk. Péter Imre. Nyíregyháza, 1983. 99. 10 Az 1925/26., 1930/31., 1935/36., 1940/41. évi gimnáziumi, az 1927/28., 1930/31., 1934/35., 1940/41. évi állami lánypolgári, az 1931/32., 1935/36., 1939/40. évi Szent Orsolya zárda lánypolgári iskolák értesítői alapján számítva. (KLTE, Egyetemi Könyvtár) " Magyar Pénzügyi Compass. Bp., 1922/23., 1927/28., 1935/36. (a továbbiakban MPC) 12 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban MOL), Z 105. Magyar takarékpénztárak központi jelzálogbankja rt. 2. cs. 1904-1948. 29. tétel 13 FSZ, 1935. 4. sz. 3. 14 Uo. 15 SZSZBML, V 347. 1922. évi jkv.