Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

első utasa nem más volt, mint Vaszary Kolos: „A hercegprímás... mint rendesen, az idén is Balatonfüreden tölti a nyarat. Május másodikán utazott el kedvelt nyaralóhelyére, s hogy az agg főpásztort megkíméljék a fárasztó hajóúttól, a kormány megengedte, hogy szalonkocsiját a még meg sem nyílt vonalon vontassák Balatonfüredre. "

3Ó 3. Költségek — a fürdőzés ára Tény, hogy Füred igen szép bevételt hozott évről évre a bencés rend kasszájába. Amikor 1826. augusztus 15-én egy tűzvész komoly károkat okozott a fürdőtelepen, s emiatt az Esterházyakat, mivel a tűz az ő birtokukon álló kocsmából csapott át a fürdőtelepre, perelte a tihanyi apátság, nem várták meg a bizonytalan kimenetelű per végét, amelytől a kártérítést remélték, hanem a következő nyár elejére a tűz okozta károkat teljesen rendbe hozták, jóllehet ez 32 000 forintját emésztette fel az apátságnak." Mindez busás hasznot sejtet, hiszen ezt aligha tették volna, ha nem biztosak benne, hogy a bevételekből néhány év alatt megtérül a károk helyreállítására fordított összeg. Ebből viszont arra lehet következtetni, hogy Füred nem tartozott az olcsó fürdőhelyek közé. Nem lehet kétséges, hogy ez a tényező is befolyásolta a fürdővendégek Összetételét. A fürdőhelyen való időzéssel kapcsolatosan legelőször felmerülő költség az utazásé volt. Ez természetesen kinek-kinek lakóhelyétől függően terhelte meg a pénztárcáját. Mint már esett róla szó, az egyik leggyakrabban használt útvonal, a Pest-Füred távolság ára mintegy 5 forintot tett ki az 1830-as és az 1840-es évek fordulóján a személyszállító kocsik szolgálatait igénybe vevők számára. Pontos képet kaphatunk a másik sűrűn használt útvonal, a Siófokon át történő utazás költségeiről Jalsovics Aladár munkájából az 1878. évre vonatkozóan. E szerint az út ára Pestről Siófokra a II. osztályon 6 Ft 25 kr, a III. osztályon pedig 4 Ft 70 kr volt, míg Székesfehérvárról 4 Ft 30 kr (II. osztály), illetve 3 Ft 45 kr (III. osztály), Nagykanizsáról pedig 5 Ft 90 kr (II. osztály), illetve 4 Ft 50 kr (III. osztály) volt.

38 A vasútjegy árához jött még a Siófokról Füredre való átkelés költsége: „Helyárak a Kisfaludy gőzösön Siófok és Balaton-Füred közt: 1-ső hely 1 ft 68 kr, 2-ik hely 1 ft 12 kr, 3-ik hely 56 kr. "

39 Ugyanakkor viszont a Füredre utazók számíthattak némi kedvezményre a vasút részéről: „...minden Budapestről, Székesfehérvárról és Nagykanizsáról Füredre utazó vendég, ünnep és vasárnapokon... kéjutazónak tekintetik s így tetemes árleszállítást kedvezményben részesül a vaspályán és a balatoni gőzhajón... Nagyon természetes, hogy ezt (füredi kéjút) az illető indóháznál jegyváltáskor fel kell említeni. "

40 Baross Gábor minisztersége idején a MÁV már rendszeresen biztosított kedvezményeket a fürdőre utazók számára: „Az 1880-as évektől kezdték Magyarországon bevezetni a fürdőkre szóló vasúti kedvezményeket. A MA V, majd a Monarchia más vasúti társaságainak vonalain 33 százalékos mérsékelt árú jegyet lehetett a fürdőkre váltani. "

4I A fürdőre megérkezve külön kellett fizetni a különféle fürdői szolgáltatásokért is, melyeknek az ára mindenkor pontosan rögzítve volt. Táncsics Mihály leánya, Eszter, aki férjével, Csorba Gézával és édesanyjával 1873 nyarán kereste fel Füredet, rendkívül szívélyes A balatoni vasút első utasa. Balaton, 1909. 30. sz. 2. 37 Zákonyi, 1988. 164. 38 Jalsovics, 1878. 81. 39 Uo.81. 40 Uo.81. 41 Kósa László: Fürdőre utazni. Rubicon, 1993. 3. sz. 34.