Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

úriemberként írja le a fürdőigazgató Écsy Lászlót, aki azonban a költségek kérdésében teljességgel hajthatatlannak bizonyult: „Benéztünkaz igazgatói irodába, az igazgató Dr. Écsy úrnak esze ágában sincs, hogy a szobák árából valamit is leengedne! Azt mondta a mamának: »lelkem! az nem lehet.« "

41 Ha azonban a vendég állta a költségeket, akkor nemigen volt panasza az ellátásra. A fürdő Dezső Dániel nevü vendége elégedetten írt Körmenden élő szüleinek elszállásolás körülményeiről: „... mi itt az első vendéglőben vagyunk tekt. Écsy László a füredi fürdőnek főfelügyelője (inspector) ád, amit csak szükséglünk... Külön szobánk volt két ággyal — jó hely. "

43 Kultsár István lapja, a Hazai Tudósítások már az 1820-as években is rendszerint közölt hirdetéseket a fürdői szolgáltatások árairól. így például 1825-ben közli a lap a szállások árát (1 forinttól 1 forint 30 krajcárig terjedő összeg), egynapi ebéd árát (54 krajcár), az istállóbérletet (18 krajcár két lóra), illetve a kádas és balatoni fürdők árát (8-tól 48 krajcárig terjedtek az árak, attól függően, hogy milyen kádat vagy hidegfürdőt választ a vendég). De külön kellett fizetni

44 a gyertyáért, a szénáért, zabért, a palackozott savanyúvízért, sőt az urasági pecsétért is, ami a palackot hitelesítette. A pecsét nélküli palack olcsóbb volt s nem is kevéssel: „Üveg hozzáadással, urasági pecséttel egy üveg savanyúvíz 22 xr. Üveg nélkül urasági pecséttel 8 xr. Üveg, s pecsét nélkül csak szurokkal 3 xr. "

4S Legdrágább tehát az üveg megszerzése volt. Mindezt kellőképpen meg is indokolták, alátámasztásképpen több érvet is akkurátusan felsorolva: „ Minekutána ezen hasznos, és eléggé meg nem becsülhető orvosló víznek igazi híre, a továbbra nem csak hazánkban, hanem külföldre is való szállításban egyedül jó rendtartás, és egy bizonyos felvigyázás alatt tartathatik fenn. Azért a visszaélésnek, s történhető meghamisításoknak megelőzésére, az is tudtára adatik tek. publikumnak: hogy a messzebb szállítandó üvegeknek éjféle savanyóvízzel való megtöltése, (mellynek határozott ideje vagyon), szoros becsináltatása, s a hitelességet adandó uradalmi pecsétek felütése a helybéli orvosdoktor úrnak felvigyázása alatt, az itt való patikáriusra bízatott, melyre nézve az ára következendő: 36. Egy üvegnek savanyóvízzel való megtöltéséről, és a mondott módon való bedugaszolásától, melyhez dugasz, szurok bőr, spagéta, spanyolviasz, és gyertya kívántatik, üveg hozzáadásával 20 xr. "

46 A szolgáltatások árai közötti nagy eltérések igen jól mutatják, hogy a vendégek anyagi helyzete nem volt egyforma, és ezzel a fürdő vezetői is tisztában voltak. Fürdőn ugyan cél volt a vendégek közti látszólagos egyenlőség megteremtése, ezt szolgálta például a közös asztal, a 42 Táncsics - Csorba, 1994. 58. 43 Dezső Dániel levele szüleihez. Balatonfüred, 1859. augusztus 26. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred. 44 1861-ben pl. az alábbi szolgáltatásokat tüntették fel nyomtatva a számlán mint vélhetően leggyakrabban igénybe vetteket: ágy, istálló, kocsiszín, gyertya, széna, zab, szalma, konyha. Az abban az évben érkező első vendég, aki április 18-23. között időzött Füreden, 4 forint 21 krajcárt fizetett, de ő a szobán (ágy) kívül, csak gyertyát használt. Veszprém Megyei Levéltár. Üdülőhelyi (Balatonfüred-Savanyúvíz) iratok. XII. 4/h. 11. d. Számadások. 45 Hirdetés a balatonfüredi savanyú vízről. Hazai Tudósítások, 1821. 52. sz. 12. 46 Árszabása azon cikkelyeknek, melyek a szállásbeli alkalmaztatásra, kosztra, fördésre, nem különben a savanyóvíz szállítására nézve, a fördői rendtartásokkal egyetemben az illető uradalom által 1825-dik esztendőre a balatonfüredi savanyóvízre határoztattak. Hazai Tudósítások, 1825. 36. sz. (a továbbiakban Árszabása..., 1825.) 5.