Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

Idővel a főidény vége kitolódott augusztus 20-ára, és ez a szobaárakban is jelentkezett: „Lakások június 15-ig és augusztus 20-tól 30 %-al olcsóbbak. "'

6 Némi vendégforgalom persze még szeptember elején is akadt, ha nem is túl nagy. Ezt látszik igazolni, hogy amikor 1880. szeptember 12-ére a Balatont Siófok és Füred között nem egészen két héttel korábban úszva átszelő Szekrényessy Kálmán meghirdette, hogy bárkivel szívesen kiáll egy versenyúszásra a Füred-Siófok távolságon, nem akadt, csak egy bátor jelentkező (mellesleg ő is már a táv elején feladta a versenyt).

17 Az idény során egyszerre csak 1-2 ív jelent meg a vendégnévsorból, mindig az épp adott napokban a fürdőn tartózkodók adataival, így a teljes listát a fürdőidény végeztével kellett utólag összeállítani. Ebből következően sajnos meglehetősen kevés év esetében maradt fenn a teljes vendégnévsort tartalmazó lista: tudomásom szerint összesen 11 évről van szó. Az Országos Széchenyi Könyvtárban található az 1840-es, az 1852-es, az 1857-es, az 1863-as, az 1868-as, az 1869-es és az 1872-es év listája.

18 Az OSZK Mikrofilmtárában őrzik az 1884-es, az 1908as, az 1909-es, az 1916-os és az 1917-es évekre vonatkozó listákról készült felvételeket,

19 ezekből azonban az 1909-es és az 1917-es hiányos, így statisztikai szempontból sajnos használhatatlan. Az 186l-es és 1862-es év vendégnévsorát az 1861-től 1863-ig megjelenő BalatonFüredi Napló lapjai tartalmazzák (ezek sem teljes névsorok), míg az 1841. évi lista a balatonfüredi Városi Helytörténeti Gyűjteményben található meg. 2. Utazás Füredre Mielőtt a vendégnévsorokban fellelhető adatok segítségével megtekintenénk, hogy mit tudhatunk meg a Szabolcsból érkezett fürdővendégekről, elöljáróban érdemes más források bevonásával részletesebben vizsgálni néhány olyan tényezőt, amelyek jelentősen befolyásolhatták a füredi vendégsereg lakóhely és társadalmi rang szerinti összetételét. Maradva a dolgozatunk témájául választott megyénél, egyértelműen leszögezhetjük, hogy Szabolcs bizony meglehetősen messze esik — még napjaink közlekedési viszonyai között is — Balatonfüredtől. Ez pedig aligha növelte az onnan érkező vendégek számát, különösen, ha tekintetbe veszzük, hogy a megye területén és közelében egyaránt voltak jeles fürdő- és pihenőhelyek, melyek közül e helyt elegendő csupán Nyíregyháza-Sóstóra utalnunk. „Pápáról igen szép útja van Balatonfürednek a Bakony hegységein keresztül: de bizony csaknem egész napi kocsiút az"

20 — írta Váli Mari arra az útra emlékezve, amikor nagybátyjával látogattak el a fürdőre. Pedig Pápa mai fogalmaink szerint igazán nincs messze Füredtől. Ami a XIX. század közepének közlekedési viszonyairól elmondható, az jellemezte a Füredre való utazást is: azaz körülményes, lassú és meglehetősen kényelmetlen volt. Másfelől viszont Füred fekvése az országban viszonylag központinak volt mondható. Szerencsés helyzetet teremtett, hogy a posta személyszállító járatai már az 1830-as években érintették a közeli 16 A balaton-furedi fürdőidény május 22-én nyittatik meg. A fürdőigazgatóság hivatalos közleménye. Közli: „...szép magyar hazánknak tündérvidéke..." Emlékek, dokumentumok Füred múltjából 1796-1913. Szerk. Németh Ákosné, Katona Csaba. Balatonfüred, 1997. 96. 17 Mi újság? Vasárnapi Újság, 1880. 38. sz. 634. 18 Országos Széchényi Könyvtár (a továbbiakban OSZK), P. 28.124/1840, 1852, 1857, 1863, 1868, 1869, 1872. 19 OSZK, Mikrofilmtár FM 3. 5575/1. 20 Váli, 1955. 156.