Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

Veszprémet, ahonnan a füredi fürdőidény idején a kocsi továbbment Füredig.

21 1846-ban a menetrend szerint Budáról 19 órakor indult a kocsi, és másnap 5 órakor ért Veszprémbe.

22 A fürdő vonzerejében rejlő anyagi lehetőségeket több fuvarozó is felismerte, így 1838-tól Budáról már magán-postakocsi is közlekedett Füredre, de csupán az utazás szervezettsége javult, rövidebb nem lett az útra fordítandó idő. Aki tehette, az egyenesen a lakóhelyéről is nekivághatott Fürednek bérelt vagy saját kocsival, ám ezzel a lehetőséggel leginkább csak a dunántúliak éltek, az ország más vidékeiről célszerűbb volt Pest-Budát megközelíteni, és onnan továbbutazni, így volt ez Szabolcs megye esetében is. Az 1835-ben Magyarországra érkező angol John Paget, aki később Erdélyben telepedett le Wesselényi Polyxéniával kötött házasságát követően, így írt saját füredi útjáról: „Pesttől mintegy 80 mérföldnyire van egy szép kis fürdőhely, melyet Fürednek hívnak... pár napos kirándulást tettünk Füredre. Az út egészen Székesfehérvárig, ahol véget ért első napi utazásunk, kevéssé volt érdekes, kivéve Brunswick gróf szép kastélyát és csinos parkját Martonvásáron, ahol étkezni álltunk meg... A következő reggel áthaladtunk Palotán, s amíg pihent lovakra vártunk, körbesétáltunk a régi vár romjain... " Majd Veszprém érintése után: „Közel volt az este, mire megérkeztünk a Balaton látóhatárához. "

2S Paget leírása jóformán teljesen egyezik az erdélyi Újfalvi Sándoréval, aki 1831-ben betegeskedő feleségével kereste fel Füredet.

24 Bártfay László Vörösmarty Mihály társaságában, 1838-ban megtett útja is hasonló, mint az angolé: hajnali 5-kor indultak, Baracskán álltak meg étkezni, majd Fehérváron át érkeztek Palotára, ahol az éjszakát töltötték, onnan hajnalban indultak tovább és délelőtt érkeztek Füredre.

25 Az út ára ekkortájt Pesttől Füredig -— Zákonyi Ferenc számítása szerint — mintegy 5 forint lehetett, figyelembe véve az 1839-es távolságtábla adatait és a díjszabásokat.

26 A füredi közlekedést az első balatoni gőzös, a Kisfaludy vízre bocsátása lendítette fel. 1847-től naponta közlekedett a hajó felváltva Keszthely és Kenése között oda-vissza, érintve Füredet is. A magánkézen levő kocsijáratok ettől kezdve Kenésére vitték az utasokat, akik a gőzössel utaztak tovább. Pest ezzel jóval közelebb került Füredhez.

27 A Füredre utazók egyébként is szívesebben választották ezt az utazási formát, hiszen a kényelmetlen kocsiút helyett szinte felüdülést jelentett (legalábbis derűs időben) a hajóút, már csak a Balaton-parti táj látványa miatt is. A legnagyobb előrelépés a vasút megjelenése volt. 1863-ra elkészült az úgynevezett „déli vaspálya", azaz a Pest-Nagykanizsa vasútvonal. Ez érintette az akkor még jelentéktelen 21 Czére Béla: Magyarország közlekedése a 19. században. Bp., 1997. (a továbbiakban Czére, 1997.) 83. 22 Uo. 23 Hungary and Transsylvania: with remarks on their condition, social, political and economical by John Paget. Philadelphia, 1850. 157. Saját fordítás. 24 „A változatos, kies tájakon értünk Székesfejérvárra... A mind kellemesebb tájakon haladva másnap délre Palotára értünk... Délután feltűnt előttünk a szép Balaton egész nagyszerűségében. " Ujfalvy Sándor levele testvéréhez. Romladék, 1831 őszelő 27. Közli: Mezőkövesdi Ujfalvy Sándor emlékiratai. Közreadta: Gyalui Farkas. Kolozsvár, 1941. 212. 25 Vörös Károly: Füred és vendégei 1838 egy nyári hetében. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei, 1965. 3. sz. 26 Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1988. (a továbbiakban Zákonyi, 1988.) 414. 27 Horváth, 1848. 27.