Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 14. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Katona Csaba: Fürdővendégek Balatonfüreden (különös tekintettel Szabolcs megyére és Nyíregyházára)

(németül Fassiens Zettel) nevü adatlapokon rögzítették német és magyar nyelven. Feltüntették az érkező vendég nevét, valamint hogy vendégként, kereskedőként (iparűzőként), netán házalóként tartózkodik-e a fürdőn, és azt is, hogy a vendég melyik osztályba tartozónak „vallja magát". Ezenkívül meg kellett jelölni hetenként, naponként és összesítve a tartózkodási időt és a kísérő személyek számát is (nők, 15 év alatti gyermekek, rokonok, társalgók, nevelők, nevelőnők, komornokok — ez a beosztás egyébként tökéletesen megegyezik a soproni helytartósági osztály által kiadott rendeleten megtalálható beosztással).

9 A fürdőlisták, vagy ahogy akkoriban gyakorta nevezték, kurlisták az ilyen adatlapokon alapultak. Böngészésük rövid idő elteltével megszokott elemévé vált a fürdői életnek,

10 annál is inkább, mert a nevesebb európai fürdőkben már évtizedek óta divatozott a vendégnévsorok kinyomtatása, és azok a füredi látogatók, akik korábban megfordultak valamelyik cseh vagy osztrák fürdőhelyen — ilyen lehetett a fent idézett Hegedűs Zsigmond is —, már bizonyosan találkoztak hasonló nyomtatványokkal. így aztán Horváth Bálint bencés szerzetes 1848-ban megjelent Füredről szóló ismertetőjében már teljes természetességgel közölte: „ Minden megérkezett vendégnek a neve jegyzőkönyvbe vezettetik, s kinyomtatván 20 p. xr. előfizetés mellett a 'felügyelői hivatalban mindenhol kapható. "" A furdőlistákat a mindenkori nyár elejétől adták ki egészen az idény befejezéséig. A hivatalos idény a vizsgált időszak folyamán változott: Füreden általában május 15-étől szeptember 15-ig tartott. A XIX. század első felében és még a század derekán is a vendégek döntő hányada júliusban kereste fel a fürdőt, jellemző, hogy Füreden az Anna-bál eredetileg idényzáró bál volt, és sokan zárták le ezzel nyaralásukat. „Szinte megijesztettek bennünket, hogy az Anna-bál után a fürdői közönség oly kevés és igénytelen számmal lesz képviselve... nem éppen mondhatnánk, mert noha a magasb arisztokratia nincs is képviselve oly élénk fürdői életünk, hogy legkisebb panaszunk sem lehet"'

2 — vélekedett a Balaton-Füredi Napló 1861. évi egyik száma.

13 A Jókaival Füredre látogató unokahúga, Váli Mari szintén ismerte a bál utáni állapotokat: „Mi az Esterházy vendéglőben kaptunk szállást — Anna-bál utáni idő lévén: meglehetős jó szállást. "'" A Füredet valamikor az 1860-as évek közepén felkereső angol néprajzkutató hölgy, Rachel Herriett Busk pedig csodálkozva vette tudomásul, hogy a szüreti látványosság már nem az idény része: „ Füred egyik legnagyobb vonzereje a szüret, de a szezon érthetetlen módon épp akkor ér véget, mielőtt ez kezdetét venné. "

I5 9 Fassiens Zettel — Bevallási jegy. É. n. Városi Helytörténeti Gyűjtemény Irattára, Balatonfüred 10 „Jegyet váltani mentem be reggelizés után az irodába. Benéztem az igazgatóhoz. Mondám, hogy fürdői leveleket írandó, szeretném tudni a vendégek létszámát. Merev arca azonnal kisimult, kikiáltott: »Kisasszony adjon csak egy példányt a tekintetes úrnak!« s azután hozzám szólván monda: — »Ha jegyért tetszik jönni, az új íveket rendelkezésére adjuk« " Táncsics Eszter és Csorba Géza naplója. Szerk. Buza Péter. Bp., 1994. (a továbbiakban Táncsics - Csorba, 1994.) 59. " Horváth Bálint: A Füredi-savanyúvíz s Balaton környéke. (Moson)Magyaróvár, 1848. (a továbbiakban Horváth, 1848.) 24. 12 Hírharang. Balaton-Füredi Napló, 1861. 12. sz. 91. 13 Ezt a Győri Közlöny is megerősítette: „Füreden a »pangó időszak« az idén nem augustusban esik! Az Anna-héti pesgést nem követte a tespedés: csak változtak a vendégek, a nélkül, hogy kevesbültek volna." Sz. M.: Utiképek. Győri Közlöny, 1861. 68. sz. 272. Közli: Gerencsér Miklós: Újdonászi ódonságok Veszprém Vármegyéről 1857-61-ből. Pápa, 1997. (a továbbiakban Gerencsér, 1997.) 76. 14 Váli Mari: Emlékeim Jókai Mórról. Bp., 1955. (a továbbiakban Váli, 1955.) 156. 15 The lakes of western Hungary and the dwellers on their banks by R. H. Busk. In: Illustrated travels: a record of Discovery, Geography, and Adventure. Szerk. H. W. Bates. London, Párizs, New York, 1870. 141. Saját fordítás.