Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Bukovszky László: A nyíregyházi tirpákság áttelepülésére vonatkozó adatok a Sloboda című lapban

elhelyezéséről. „Kértem, hogy Nyíregyháza mivel város, város mellett legyünk elhelyezve. Mi már hozzá vagyunk szokva a piac, iskola, a kórház stb. közelségéhez. Számításba jöhet Érsekújvár, esetleg Léva, illetve annak 11 km-es körzete." A lakosságcserét számos csehszlovák, de néhány magyar politikus is a két nép közötti békés viszony zálogaként értelmezte. Úgy gondolva, hogy a két kisebbség teljes cseréjével örökre megoldódnak majd a múlt problémái. Erre tér ki Márkus is: „Mi nemcsak azért települünk át, mert szeretjük Szlovákiát, hanem azért, mert Magyarországot is szeretjük. Mi a béke gyermekei és fiai vagyunk. A két ország közötti béke elérése miatt nekünk innét el kell mennünk!... Kicseréljük a szlovákokat a magyarokkal, és ahogyan ez megtörténik, úgy fogunk élni egymás mellett mint a legjobb barátok. "

9 Ondrej Pokoradsky a küldöttség tagjaként a nyíregyházi tirpák gazdákat képviselte. Az ő beszédéből sem hiányoztak az érzelgős szavak. „Ahogy átmentünk a komáromi hídon, látható volt, milyen nagy a különbség Magyarország és Csehszlovákia között. Az egyik oldal teljesen romban, a másik pedig virul. Ugyanazt, amit mi most átélünk, a zsidó nemzet több ezer évvel ezelőtt már átélte. A zsidó nemzet nem ellenkezett az Isten hívó szava ellen." Beszédét így fejezi be: „Nagyon alaposan átvizsgáltuk a szántóföldek minőségét. Mindannyian megállapítottuk, hogy azok ott jobbak, tehát mindenki jobb minőségű földet kap majd, mint amilyen itt van." Ugyancsak a kedvezőbb szlovákiai helyzetről beszélt Karol Janov nyíregyházi munkás. Az ottani szociális helyzetről ezt mondja: „A munkások megmutatták házaikat. Ezek két szoba, konyha és fürdőszobával ellátott lakások, és ott oly szép dolgok, amiről nekünk fogalmunk sem volt... És láttam, hogy Szlovákiában a munkás jólétben élhet. Ezért kérem, hogy minél hamarabb áttelepülhessek. " A nagygyűlésről készült tudósítás Ondrej Ziak szavainak tolmácsolásával ér véget. O sem felejtett el beleszőni felszólalásába néhány érzelgős, megható és elfogult gondolatot. Ezek mellett azonban rámutat egy nagyon jelentős mozzanatra, mely a tirpák származású értelmiséget bírálólag minősíti: „Nagyon sokan, talán az egész értelmiség, akik szlovák szülőktől származnak ahelyett, hogy nemzeti lobogóval a kezükben az élen járnának, olyanok mint az elpusztult juhok. "

10 Ugyanebben a számban egy újabb tudósítást olvashatunk Shromazdenie v Príposhalome (Gyűlés Púposhalmon) címmel. Az írás a március 24-én lezajlott összejövetelről tudósít, az előbbivel ellentétben nagyon röviden. A szerző, prof. Klein szerint Púposhalmon 4-6 tanyáról összesen 200-250 ember vett részt a CSÁB által szervezett nyilvános gyűlésen.

11 A magyarországi Szlávok Antifasiszta Frontja 1944 őszén alakult meg. Felvállalt feladatai között kezdettől fogva ott szerepelt a szláv egység népszerűsítése és az esetleges lakosságcsere végrehajtásának támogatása. Az egyezmény aláírását 9

Uo. 10 1946. ápr. 21. 11 Uo.