Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Bene János: Nyíregyházi honvédek a Kárpátokban 1944–1945-ben

7. hadosztály részeinek pánikszerű visszaözönlése már lehetetlenné tette a 24. hadosztály tervszerű visszavételét. A július 24-én délelőtt elkésve megkezdett visszavonulás miatt a 12. gyalogezred, amelynek hátrajutása javarészt nehezen járható erdei földutakon történhetett meg csak, az ellenség átkaroló támadásaitól is veszélyeztetve, nehézfegyverzete és vonatalakulatai nélkül, rendezetlenül, kisebb csoportokban özönlött hátra. Az ezredet támogató 78/3. üteg a visszavonulás során két lövegét megmentette,

11 a másik két üteg lövegei július 24-én Krasnán, a „krasnai pánik" során vesztek el, a 22. tüzérosztály viszont minden lövegét elvesztette (a visszavonulás elrendelésekor, nehogy azok szovjet kézre kerüljenek, felrobbantották), és csak személyi állományával érkezett a hátsó gyülekezési körzetbe.

1 A visszavonulás irányába eső utakon özönlött hátra a tömeg, amely sok helyen rendkívüli torlódásokat okozott. E pániknak oka volt az is, hogy még július 24-én délelőtt — amikor már nyilvánvalóvá vált az áttörés és a bekerítés veszélye — nagyon sok parancsnok nem kapott semmilyen visszavonulási parancsot, s így ők a közvetett módon szerzett értesüléseik alapján igyekeztek viszavonni csapataikat a második védelmi vonalba, amelyben — az első vonalhoz való közelsége miatt — sikeres védelmi harcot folytatni már nem lehetett. A hirtelen felbukkanó bekerítő csapatok miatt nem volt ideje a tüzérségnek sem a tüzelőállásból kivonni és felkapcsolni a lövegeket, így azért azokat ott semmisítették meg. Ebben az általános zűrzavarban a 24. hadosztály a számára Nadworna felé megadott visszavonulási irány helyett Delatyn felé vonult vissza, s így a Prut völgyében még nagyobb torlódás keletkezett. A két napig tartó visszavonulás során a legnagyobb veszteséget az áttöréshez legközelebb fekvő 12. gyalogezred zászlóaljai szenvedték el. Az átkarolások elkerülése végett a reteszállásokat is feladó, többször is új felvételi állásokat foglaló nyírségi alakulatok végig harcolva vonultak vissza. A Delatynba hátrajutott gyalogezredből csupán egy zászlóaljnyi harccsoport s az ezredközvetlen alosztályok maradtak meg — írta Huszár László őrnagy.

13 Az áttörésért felelőssé tett s német részről erősen bírált Beregíy Károlyt ezekben a napokban váltották le, és küldték ki parancsnokul dalnoki Miklós Béla vezérezredest, kiérkezéséig pedig kisbarnaki Farkas Ferenc altábornagy, a VI. hadtest parancsnoka látta el a hadseregparancsnoki teendőket, aki drákói szigorral, kegyetlen terrorral, felkoncolások elrendelésével próbált a pánikon úrrá lenni.

14 1944-re már javában folyt a védelem kiépítése a Kárpátokban. Az 1940-ben Csapon felállított Erődítési Parancsnokság alakulatai a völgyek lezárására fokozatosan három védelmi vonalat alakítottak ki. Ez a rendszer korántsem alkotott 11 Bernáth Zoltán: Ukrajnától a párizsi medencéig. Nyíregyháza, 1998. (a továbbiakban Bernáth, 1998.) 70. 12 Gergelyfí, 23-33. 13 Huszár, 14. 14 Dombrády Lóránd - Tóth Sándor: A magyar királyi honvédség 1919-1945. Budapest, 1987. 332.