Szabolcs-Szatmár-Beregi levéltári évkönyv 13. (Nyíregyháza, 1999)

Helytörténeti tanulmányok - Várostörténet Nyíregyházáról - Németh Péter: Erkölcs (Nyíregyháza középkori történetének egy eddig ismeretlen fejezete)

került, s a Szabolcs közvetlen szomszédságában fekvő Halász és Balsa megszerzésével megyebeli pozícióik megerősödtek. Más forrásból viszont értesülünk a meg nem nevezett földdarab nevéről. Mégpedig abból az 1284-ben IV. László király által a nagyváradi káptalannak kiadott parancsból s a visszaigazoló jelentésből, amely szerint a káptalan a Balogsemjén nembeli Mihály fia Pétert beiktatta fel nem sorolt szomszédok jelenlétében, ellentmondásuk nélkül Ekeuch szabolcsi várföldbe, amely üres és lakóitól elhagyatott.

9 A kérdés azonban az, vajon összekapcsolható-e Ekölcsjoakim várjobbágy ismeretlen nevű földje a tatárjárás után felbukkanó Ekölcs várfölddel. Eldöntésében a Váradi Regestrum egy 1219. évi esete segít. Eszerint a Bee

10 faluból való Zúgna lopással vádolja az esztári

11 Zemect Az ügyben eljárók: Cumazan (recte: Kumurzanus), a szabolcsi vár udvarbírája és Karácsony poroszló Ekölcs faluból {de villa Ekulch).

12 A két utóbbi szereplő közül a személynév ismétlődése miatt biztosak lehetünk abban, hogy a szabolcsi udvarbíró, Komorzán, illetve leszármazottai túlélték a tatárjárást. 1315-ben tűnik fel az a Cormonzanus fia Colnonzanus

13

, aki dédunokája lehetett az 1219-ben említett udvarbírónak. A várjobbágy családból időközben országos nemessé vált dédunokáról — aki Bagda és Laskod birtokosa volt — 1337-ben mint örökös nélkül elhaltról emlékeznek meg.

14 Az Ekölcsön lakó várjobbágyokat, Karácsonyt és Joakimot viszont a tatárjárás forgószele eltüntette: lakatlanul maradt földjüket már 1266-ban eladományozták. A kérdés csak az, vajon az oklevélben szereplő név, Ekölcsjoakim mit is takar. Az oklevél szerkesztője arra akart-e utalni az összetett névvel, hogy Joakim Ekölcs faluból származott, ott volt a földje, vagy pedig arra, hogy Joakim Ekölcs leszármazottja? Mindezt azért tartjuk fontosnak, mert ez alapján eldönthető lenne: Anonymus egy várjobbágy település nevéből alkotta-e meg Ekölcs vitéz alakját (mint tette ezt számos más esetben), vagy maga is találkozott Ekölccsel, a szabolcsi vár jobbágyával, akinek felmenői már Szent István ideje óta várjobbágyként szolgáltak a megyében, s így személye alkalmas lehetett a gesztában a régiség kihangsúlyozására. Sajnos, az átírt oklevél az utóbbi feltételezést nem támasztja alá. Az is bizonytalan esetünkben, hogy a Joachim de Ekus feltételezett alak került volna 1434-ben romlott formában átírásra. Mégis ez utóbbi mellett kell a fennálló példák alapján a voksunkat letenni, mert ha a filii szó kihagyását tételeznénk fel, furcsa eredményre 9 Hazai okmánytár. Kiadják Ipolyi Arnold, Nagy Imre és Véghelyi Dezső. Budapest, 1876-1891. VII. 185. 10 Kemecse hajtárába olvadt, elpusztult település. 11 Ibrány határába olvadt, elpusztult település. 12 Regestrum Varadiense ... Közzéteszi Karácsonyi János és Borovszky Samu. Budapest, 1903. 12.§. 237. 13 Anjou-kori oklevéltár. 4. köt. Szerk. Kristó Gyula. Szeged-Budapest, 1996. 55. reg. 14 Anjoukon okmánytár. Szerk. Nagy Imre. Budapest, 1878-1920. Tom. III. 429. Bagda elpusztult falu Petneháza határában.